Hajvert Ákos (Fotó: Papp Imre)
A magyar versmondók körében a legrangosabbnak számít a Radnóti-díj, elsősorban azért, mert erre a megmérettetésre csak a legjobbak mehetnek, s aki itt is nyerni tud, az valóban a legjobbak közé tartozik. November 13-a óta közéjük tatozik Hajvert Ákos is, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének elnöke. A díjazott elnökkel beszélgettünk a versenyről és az egyesületének küszöbönálló teendőiről.
Kik juthatnak el erre a megmérettetésre Győrbe?
-A versenyt ma már csak kétévente szervezi meg a győri Bartók Béla Művelődési Intézet a Magyar Versmondók Egyesületével karöltve. A verseny meghívásos, meghívót pedig csak azok kaphatnak, akik valamelyik rangosabb országos versenyen megszerezték az első három hely egyikét. Nyilván innen ered rangja is. Két korosztályban, ifjúságiban és felnőttben osztanak csak díjat, gyermekkorosztály nincsen. Jómagam tavaly voltam először, azzal, hogy a tavalyi rendhagyó verseny volt, a költő születésének és halálának kerek évfordulója alkalmából szervezték meg. Ezen különdíjas lettem és így kaptam meghívást az idei versenyre.
Milyenek a verseny szabályai?
– Mindig kötelező egy Radnóti-vers előadása, én ezúttal a Most felfújom kezdetű versét adtam elő, továbbá Sziveri Éhes disznó makkal... valamint a döntőben Nagy László Vérugató tündér című versét. A versmondó versenyeken és találkozókon való számos részvételnek köszönhetően az itt megjelenő versmondók nagy része ismeri a másikat, sőt jó ismerősök. Nem csoda tehát, ha ezen a versenyen a résztvevők igazából nem rivalizálnak egymással, sokkal jellemzőbb az, hogy őszintén élvezik egymás szövegmondását, barátkoznak és beszélgetnek annak ellenére, hogy több nemzedék is jelen van. A legfontosabb, hogy a versmondó úgy szűri át magán a gondolatokat, hogy azzal magáról is elmond valamit. Szeretném kiemelni még azt is, hogy a versenyre Krekity Olgával készültem fel.
Milyen rendezvények várhatók az egyesület szervezésében az év végéig, vagy a jövő év elején?
– A hét végén zajlott a szervezet legnagyobb versenye a Dudás Kálmán Vers- és Prózamondó Találkozó, amelyet 14. alkalommal szerveztünk meg, s amelynek most már évek óta nemzeti jellege van, hiszen rendszeresen részt vesznek rajta magyarországi és szlovéniai versenyzők is. Szeretnénk az erdélyiekkel is kapcsolatba lépni de esetükben az a gond, hogy nincs egy mindenkit összefogó szervezetük, csak versmondó műhelyeik vannak. Kapcsolatba léptünk viszont a felvidékiekkel. A mostani versenyre ugyan nem jöttek még, de megegyeztünk, hogy tavaszi versenyünkön, az Arcok üveg mögött elnevezésűn, amelyet a fordításirodalomnak szentelünk, már remélhetőleg ők is jelen lesznek. Ez a rendezvény terveink szerint áprilisban lesz. Előtte januárban megszervezzük a már hagyományosnak mondható Szép szó táborunkat. Mint mindig, a téli tábor ezúttal is a bácsfeketehegyi kultúrotthonban lesz.
