Az elnöklő Pál Károly a montenegrói nyelv helyesírásáról és nyelvtanáról szóló könyvet kapott Nenad Stevovićtól (Fotó: Papp Imre)
Az idei költségvetés zárszámadása és a jövő évi terv mellett a kishegyesi községben a képviselők a korábbi hetekben komoly politikai vitát kiváltó kérdésekkel is foglalkoztak. Ezek közül az egyik a montenegrói nyelv hivatalossá tétele a községi statútum módosításával, a másik pedig a község nemzeti egyenjogúsági tanácsának megalakításáról szóló döntés.
A kishegyesi kkt-ülésen korábban nem vettek részt a szocialista és a demokrata képviselők, erre az ülésre mégis eljött a képviselő-testület szocialista alelnöke, és hosszabb szünet után jelen voltak a radikális képviselők is. A statútummódosítás ellen Marko Rovčanin, a képviselő-testület alelnöke, a Szerbiai Szocialista Párt helyi elnöke szólt, kiemelve, hogy a montenegrói mint nyelv sehol sem szerepel hivatalos nyelvként, ezért nem kellene a kishegyesi községnek sem a rúd elé szaladnia és hivatalossá tennie azt a nyelvet, amelyet még senki sem tekint önálló nyelvnek. Arra hivatkozott, hogy a leendő döntés törvény- és alkotmányellenes, és aki erre szavaz, viselnie kell majd a következményeket. Mivel nem tartotta fontosnak hogy végig ott maradjon a testület ülésén, szólt a nemzetek bizottságának megalakításáról is, hangsúlyozván, hogy a Krstas egyesület nem lehet a montenegróiak egyedüli képviselője, és a szerb pravoszláv egyházat sem kellene bevonni a jelölés folyamatába, mert ez ellenkezik a szekularizációval. Az elnöklő Pál Károly felkérte az alelnököt, hogy lehetőleg ne fenyegesse a képviselőket, másrészt emlékeztetett Boris Tadic nemrégi szavaira e kérdéssel kapcsolatban, vagyis, hogy e kérdésben az alkotmányt és a törvényeket kell alkalmazni. Ez pedig azt jelenti, hogy ahol egy adott kisebbség tagjai elérik a tizenöt százalékot, ott kötelező hivatalossá nyilvánítani az adott nyelvet. Az alelnök megjegyzésére, hogy sehol a világon nem nyilvánították hivatalos nyelvvé a montenegróit, azt a választ adták, hogy ez bizonyára hamarosan megtörténik, s az ülésen Nenad Stevović, a Krstaš egyesület elnöke egy, a montenegrói nyelv nyelvtanáról és egy helyesírásról szóló könyvet ajándékozott a képviselő-testület elnökének.
A nemzeti bizottság esetében valójában csak az volt a kérdés, be lehet-e vonni az egyházat a jelölésbe vagy sem. A szocialisták szerint a szerbek esetében nem lehet a szerb pravoszláv egyházra hagyatkozni, mindenekelőtt az állam és az egyház elkülönítése miatt, a radikálisok ezzel szemben azon az állásponton voltak, hogy a szerbség esetében valóban csak az egyház lehet a mérvadó.
A képviselők a tegnapi ülésen határoztak az idei költségvetési határozat módosításáról, valamint a jövő évi költségvetési keretről. Ezek szerint az idei költségvetés kisebb mint a tavalyi, de a jövő évi az ideinél is kisebb lesz. Ahogyan Baranyi Szilárd osztályvezető fogalmazott, várható, hogy néhány ponton mégis lesz jó értelemben vehető változás, mindenekelőtt a foglalkoztatás terén. A jövő évi költségvetés kerete egyébként 327,8 millió dinárt tesz ki, de mint elhangzott, a köztársasági költségvetés elfogadását követően egészen biztosan módosítani kell.
A testület ülésén a határozatokat egy ellenszavazattal, egy tartózkodással vagy ellenszavazat nélkül fogadták el. Az ülésen ugyanis a VMSZ és a Montenegrói Párt képviselőin kívül jelen voltak a Szerb Radikális Párt képviselői is. A szocialisták és a demokraták továbbra is bojkottálják a testület ülését.
