Egy régi időket idéző karácsonyfa
A karácsonyi szokások közül a legfiatalabbak egyike a karácsonyfa állítás hagyománya, hiszen csak a XIX. században honosodott meg a történelmi Magyarország területén. A karácsonyi ünnepekkel kapcsolatos szokásaink legalább ezer évre tekintenek vissza, de lehet, hogy még ennél is ősibbek, hiszen a kereszténység felvétele után is megmaradtak legalább töredékeikben egyes hagyományok – hangzott el dr. Szőke Anna előadásán, amelyen a karácsonyfa állítás hagyományáról tartott a kishegyesi könyvtárban. A karácsonyfát bizonyíthatóan Brunszvik Teréz grófnő, az első magyarországi óvoda megalapítója hozta Magyarországra egészen pontosan a martonvásári kastélyukba az 1800-as évek első évtizedeiben, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy mikor terjedt el ez a szokás. A karácsonyfa állítás német nyelvterületről jött Magyarországra és talán éppen ezért elsősorban a nemesség körében terjedt el. Meghonosítói között között említi a szakirodalom József nádor feleségét, Mária Dorotheát, Bezerédj Istvánékat, a Hunyady családot...
Tömeges elterjesztésében így elsősorban az uradalmi cselédek, a falusi papok és tanítók jártak az élen. A díszek közül hagyományosnak számít az alma, a dió és a szaloncukor. Ez utóbbi magyar sajátosság, a nevét onnan kapta, hogy a karácsonyfát a fogadószobában, vagyis a szalonban állították fel. Az előadás keretében Gál József és a nemrégiben kimagasló díjat nyert tanítványa, Dudás Virág Ervin hegedűn karácsonyi dalokat játszottak.
