Valószínűleg kevesen tudják, hogy Kishegyesnek nem kevesebb, mint tizennégy közúti és gyaloghídja van, többségük még a múlt század elején épült, így állandó karbantartásra szorulnak, és állagából adódóan nem nyújtanak kellemes benyomást. Holott a hidak megtekintése akár attrakció is lehetne. Az építészet alapkérdésein túl az idei XII. Campus Építésztalálkozó fiatal résztvevői dr. Hovány Lajos vízépítő mérnök vezetésével ezért körüljárták a hidakat, hogy a helyszíni szemlét követően ötleteket adjanak a helyi vezetésnek az állag megőrzésére és az esztétikai benyomás javítása érdekében. A tapasztalatokról a csoportvezetőn kívül Firic Noémi fiatal bácsfeketehegyi építésszel is beszélgettünk.
– Mind a tizennégy közúti és gyaloghidat megtekintettük a helybeli Novák Attila vezetésével. A csapatban tíz építész volt és Cseh Attila statikai mérnök. Összegezve a látottakat, megállapítottuk, hogy a hidak többségének esetében nyilvánvaló a támfalprobléma, vagyis, hogy azok annak idején nem megfelelő téglából épültek. Erre megoldásként javasoljuk a 8–10 centiméter vastag fagyálló könnyűbeton bevonatot, mert ez megállítja a további szétfagyást. Több esetben észleltük azt is, hogy a hidaknál kimaradt az úgynevezett rávezetés, vagyis az a rész, amely a hídról és a környékéről elvezeti a vizet. A Vasút utcai hídnál, de másutt is tapasztaltuk, hogy kimaradtak a híd széléről a csurgatók, vízelvezetők, így a csapadék alámoshatja magát a hidat is. Mindegyik esetében nagy figyelmet fordítottunk a biztonság kérdésére, különösen a gyaloghidaknál. A karfák mindenhol átláthatóak, ami nem a legjobb megoldás – mondja Hovány Lajos.
A legolcsóbb volna ez esetben Firic Noémi szerint a futónövényekkel való befuttatás, sőt a csurgatókat lehetne virágcserepekkel kombinálni, s így az esztétikum is jelentősen javulna.
– A karfák is komoly gondokat okozhatnak. Többségük, mint megtudtuk, 1951-ben készült, van közöttük teljes egészében téglából épített tömör fal, vagy téglából, kőből épített oszlopok vascsöves korláttal. A tömör falakkal az a baj, hogy évről évre javítani kell őket, az utóbbiak esetében pedig az a leggyakoribb probléma, hogy a vasrudakat nem jól kötötték be az oszlopokba. Több esetben tapasztaltuk, hogy a gyalogosok a közúti hídon járnak, és ez természetesen nem szerencsés megoldás. A korlátok esetében az is gond, hogy látszik a víz és a tériszonyban szenvedőknek ez komoly gondot okozhat – magyarázza dr. Hovány.
A korlátok változatos kiképzésére Firic Noémi több esetben a boltíves megoldást javasolja. Mint mondja, alul szinte mindegyik boltíves, és ezt a formát a karfára is át lehetne vinni, kialakítva téglából és fából is. Biztonsági okokból is fontos lenne a karfáktól a telekig (ahol nem ez a helyzet) lezárni a teret például élősövénnyel vagy betonvashálóra felvezetett borostyánnal. Javaslataikat eljuttatják a helyi vezetésnek.
