Dűlőút rendezés után (Papp Imre)
Az aratást követően lassan számítani lehet arra, hogy a község is megkapja az állami földek bérléséből származó bevétel ráeső részét és fel is használhatja azokra a célokra, amelyeket a törvény meghatároz. Kishegyesen még nem született döntés arról, hogy a pénzt mire fordítják.
– A törvény értelmében, mint ismeretes, a bevétel 30 százaléka a községet, ugyanannyi a tartományt és 40 százaléka a köztársaságot illeti meg. A községre eső rész felhasználásáról a községi képviselő-testület hoz majd döntést, valószínűleg őszi üléseinek egyikén. A törvény értelmében ezt a pénzt kizárólag a határ rendezésére, a dűlőutak járhatóságára és komaszációra lehet költeni. Mindkettőre nagy szükség lenne a községben. A komaszációra különösen a bácsfeketehegyi határban van szükség, ahol egyáltalán nem végeztek ilyen munkát s nemcsak az a baj, hogy hihetetlenül felaprózódtak a parcellák, hanem az is, hogy rendezetlenek a tulajdonviszonyok, különösen azon földek esetében, amelyeket az egykori birtok cserélt el a termelőkkel az összefüggő táblák kialakítása érdekében – hallottuk Bácsi Gábortól, a községi gazdasági és mezőgazdasági osztály vezetőjétől.
A másik lehetőség a dűlőutak rendbetétele és járhatóvá tétele, szintén nagyon szükséges lenne a község mindhárom településének határában.
– Sajnos mindenütt jellemző az utak kiszántása s ez ellen csak úgy lehet tenni, ha szabályosan kialakítjuk azokat, hogy elvezessék a csapadékot és rendszeresen karban tartjuk. Ez esetben ugyanis azonnal látszana, ha valaki beleszánt az útba. Nemrégiben Kucorán jártunk, ahol ezt nagyon szépen megoldották, a dűlőutak olyan rendezettek, hogy 80 kilométeres sebességgel is lehetett közlekedni rajtuk. Nemigen szántanak bele az útba, de nemcsak az 5000 dináros büntetés miatt, hanem mert szégyennek is számít. Ugyanitt tapasztaltunk még egy nagyon hasznos dolgot: térképet készítettek a határról és határrészenként egy-egy betűvel és számmal jelöltek minden utat. Ez különösen a mezőőröknek, a tűzoltóságnak és a rendőrségnek a dolgát könnyítené meg, de nyilván a termelők tájékozódását is. Nem egyszer fordult már elő, hogy tűzesetet próbáltam magam is bejelenteni a határban, de nem tudtam megmagyarázni, hogy hová menjenek, mert egymás közt a helybeliek még tájékozódnak valahogy oly módon is, hogy XY volt tanyájának dűlőjén, de a fiatalabbaknak is mind nehezebb az e fajta tájékozódás, hát még annak, aki nem is helybeli – mondja Bácsi Gábor.
A konkrét javaslat, amely magában foglalná már a számadatokat is, vagyis a költségeket, még nem készültek el. Egy próbát már csináltak és a szeghegyihez közeli kishegyesi határban egy dűlőutat megjavítottak. Másrészt azt is tudni kell, hogy a községbe befolyó 30 százalék még ha évekig is gyűjtenék, nem lenne elegendő akár egy kataszteri község komaszációjára sem, vagyis a döntés meghozatalakor figyelembe kell venni, hogy egy ilyen méretű munkát csak tartományi és köztársasági segítséggel tudnak elvégezni.
