Összesen 64 fa károsult, 26 teljesen leégett (Sipos Tibor)
Az aratás befejeződött, és ezzel az általános tűzgyújtási tilalom is, ami nemcsak a határra, hanem a településekre is vonatkozott, vagyis a szabadban, a kertben sem volt szabad tüzet rakni, de a régi rossz szokás szerint sokan erre várva meggyújtották a szalmát, hogy könnyebb legyen felszántani a tarlót. Úgy látszik, sokan azt hiszik, hogy a tűzgyújtási tilalom elmúltával szabadon csinálhat bármit az ember. A tarlóégetést azonban továbbra is szigorúan tiltja a törvény.
– Az emberek leggyakrabban azért gyújtják meg a szalmát, mert sajnálnak a munkálatokra még néhány liter gázolajat fordítani, hogy letaruppolják. Ez esetben ugyanis szépen eldolgozható lenne. A törvényes rendelkezés is azért született meg, mert a tűz nagyon nagy károkat okoz. Legtöbbször a tarlók mellett levő kukoricákban, napraforgó és szójatáblákban, valamint más haszonnövényekben esik nagy kár. Minden évben előfordul ezzel kapcsolatban valamilyen peres eset. Sajnos az idén is volt rá példa Szeghegyen. A meggyújtott tarló miatt leégett Vladimir Balać barackosa. A tízéves, legjobb termőidejében levő gyümölcsösben 64 fa károsult, 26 teljesen leégett, 18 félig ment tönkre, húsz fa esetében pedig 10 százalékos károsodást állapított meg a kárfelbecsülő bizottság. Ilyenkor gyakran esnek áldozatul a frissen elültetett fák is az utak mentén, s ha tudjuk, hogy minden évben hatalmas pénzeket költünk az útmenti fasorok helyreállítására, akkor nyilvánvalóak ezek a károk is. Gyakran megfeledkeznek a gazdák arról is, hogy nem csak ezek jelentenek közvetlen kárt, hiszen égetéskor a talajban öt centiméter mélységig elpusztulnak a talajbaktériumok is, éppen azok, amelyek a lebomlást segítik elő, és ezt nem lehet műtrágyákkal pótolni – hallottuk Bácsi Gábortól, a kishegyesi községi gazdasági és mezőgazdasági osztály vezetőjétől.
Mint az osztályvezető mondja, a felügyelőségek fokozott ellenőrzést ígérnek. Erre utasította őket a minisztérium, ami valószínűleg nem véletlen, hiszen a korábbi környezetvédelmi miniszter Saša Dragin került a mezőgazdasági minisztérium élére.
A minisztériumok fokozott határellenőrzésre hívták fel a vadásztársaságokat is.
– Aratáskor gyakran előfordul a vadak sérülése és az, hogy ezután egyesek a kicsinyeket befogják, hogy otthon neveljék fel őket. Még nagyobb veszélyt jelent, különösen a fiatal állatok számára a tarlótűz, az apró, tehetetlen madárfiókák rendszerint bele is pusztulnak. A magunk részéről úgy próbálunk segíteni, hogy ha tüzet észlelünk, azonnal értesítjük a tűzoltóságot és rendőrséget – mondja Juhász Bálint a községi vadászszövetség elnöke.
Az illetékesek azt javasolják tehát, hogy tüzelés helyett munkálják el a talajt a termelők, mert az égetést könnyen észreveszik és komoly büntetésekre lehet számítani. Olyan hírek is hallatszanak, hogy a verbászi községben nemrégiben egy 150 ezer dináros büntetést róttak ki tarlóégetés miatt.
