Tiz ennyolcadik éve szervez már nyaranta tábort a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület. Az idei tábort a múlt héten tartották, ahol jeles szakemberek, valamint tapasztalt és szakavatott csoportvezetők igyekeztek bevezetni a táborlakókat a természet, az élővilág, a környezet rejtelmeibe.
A táborban tehát a közösségi szellem erősítése mellett hasznos tudnivalókkal egészíthették ki az iskolai tananyagot a fiatalok. A táborvezető, Kmetykó Csongor szerint mindenki jól érezte magát.
– E tábor sikerét elsősorban abban látom, hogy sikerült nagyon tapasztalt ornitológusokat, herpetológusokat, botanikusokat, környezetvédőket megnyerni a foglalkozások vezetésére a szakterületeiken. Elsősorban terepi munkát koordináltak, a tó környékét kutatták. Emellett jeles szakemberek tartottak előadásokat, valamint egyéb programokat is szerveztünk a táborlakók szórakoztatására, játékos vetélkedőket, zenei műsorokat.
– Egyetemista vagyok, kertészmérnöknek tanulok, és természetvédelmi őrként dolgozom a horgosi kamarási erdőben – mutatkozott be ahorgosi Csurgó Károly, a herpetológiai szakcsoport vezetője. – Komolyabban már hat éve foglalkozom herpetológiával, de már gyerekkoromban szerettem „gyíkászni” Horgoson és környékén. Magyarországon és vidékünkön is bejártam azokat a helyeket, ahol a kétéltűek, hüllők érdekes és ritka fajai fellelhetőek. Itt változatos hüllőpopulációt figyeltünk meg, erdei békát, hosszú lábú mocsári békát, zöld levelibékát, mocsári teknősöket. A gyíkok közül a fali és a homoki gyíkot sikerült megfigyelni, a kígyófélék családjából pedig az erdei siklót, valamint, sajnos én nem láttam, de rézsiklót is megfigyeltek, ami nagyon ritka és különlegesen szép fajnak számít.
–Tanulmányaim befejeztével szeretnék visszatérni, nem titkolt életcélom a Palicsi-tó megmentése – kapcsolódott a beszélgetésbe a palicsi, Szegeden környezettudományi szakon tanuló Vinkó Tamás, a környezetvédelmi csoport vezetője. – Ezt már évekkel ezelőtt eldöntöttem, amikor kezdtem a tavat vizsgálgatni, megfigyelni, kutatni, hogy miért szennyezett a vize, miért habzik stb. A környezetvédelmet biológiai, kémiai és földrajzi aspektusból vizsgáltuk. A táborlakók először kissé idegenkedtek, hogy sok lesz a kémia és nehéz, nehezen érthető dolgokat tanulnak, de aztán megbarátkoztak az elmélettel és gyakorlattal is. Megtanulták a vízmintavételt, amit azután a mezőgazdasági középiskola laboratóriumában elemeztünk is. A tó környékén nem tapasztaltunk jelentősebb környezetszennyezést, egyedüli problémának látom a szemét kérdését. Sajnos, sokan még nem jutottak el arra a szintre, hogy például a műanyag sörös flakonokat ne dobálják szét, vagy a vízbe, ezen kellene változtatni.
–Évek óta megfigyeljük a madárvilágot távcsővel, vagy szabad szemmel, illetve hálóval befogjuk, megvizsgáljuk, esetenként meggyűrűzzük az állatokat, majd szabadon engedjük – hallottuk a tapasztalt Arcusos Sihelnik Józseftől, aki az ornitológiai foglalkozásokat vezette. – Többnyire bemutattam a táborlakóknak a vidékre jellemző fajokat. A madarakat nagyon jól lehet hang alapján is azonosítani, erre is megtanítottam az érdeklődőket. A Büdös-tó és a Betyár völgy vidékét is bebarangoltuk, a ritka szép fajok közül üstökös gémet, cigányrécét, kis vöcsköt láttunk. Tekintettel a melegre, a reggeli órákban alkalmaztuk csak a hálóval történő befogást, mintegy 50 madarat sikerült meggyűrűzni, remélem ezek közül jövőre is befogunk majd néhányat. A ritkaságok közül kiemelném a mezi poszátát, valamint egy egész őszapó csapatot is sikerült befognunk, majd elengednünk.
– Mi növényekkel foglalkoztunk, feltérképeztük a fellelhető fajokat, megismertettem az érdeklődőket a növények élet-, és rendszertanával is – mondta a Püspökladányból érkezett Hoffman Károly, a szarvasi Tessedik Sámuel mezőgazdasági fakultás víz-, és környezetgazdálkodási szakának végzős hallgatója, aki már másodízben vett részt a táborban és a botanikai csoportot vezette. – Érdekességeket sikerült fellelni a terepi munka, a kutatások alkalmával, érdekes fajokat, mint a kunkorodó árvalányhaj, száratlan csűdfű, szennyes ínyfű, illetve buglyás zanót. Ezek érdekes és szinte egyedülálló növények, melyek az egykori természetes táj, a löszpuszta utolsó maradványainak tekinthetőek.
