Veszélyben az árpa

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az őszi vetésű gabonaféléken gombabetegségek megjelenését tapasztalták. Az egyes kórokozókat eltérő időjárási optimum jellemzi, így hűvösebb és melegebb években más-más kórokozó dominál. Az ellenük való sikeres védekezés alapja biológiájuk és tüneteik pontos ismerete.

Barcsik Márta növényvédő szakember, a Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat munkatársa elmondta, hogy sok esetben észlelték az árpa hálózatos levélfoltossága (Pyrenophora teres) előfordulását. A tapasztalatok szerint a gombabetegség gyakori megjelenése Topolya és Kishegyes község területén több okra vezethető vissza. Elsősorban jellemző volt ezen a területen, hogy a tarlóhántást csak későn végezték el a gazdálkodók. Így a parcellákon az elszórt magvakból kikelt a gabona, megfigyelhető volt sok helyen az úgynevezett árvakelés, ami a betegség továbbterjedését segítette elő, akárcsak a kedvező időjárás, ugyanis a ködös hűvös reggelek és a viszonylag enyhe napközbeni időszakok hozzájárultak a betegség gyors terjedéséhez. Ezért ajánlott megvizsgálni a növényeket, és szükség szerint permetezni. Szintén az árpánál, sőt a korábban elvetett búzánál is megjelentek a tetvek, melyek szívogatásukkal károsítják a növényeket, de még nagyobb veszélyt jelent, hogy vírusbetegségeket is terjesztenek – az árpánál a sárga törpülés vírusát, a kenyérgabonánál általában a búzatörpeség vírusát –, amelyek utólag már nehezen vagy egyáltalán nem kezelhetők. A vírusfertőzés jelei sokszor csak hónapokkal később, a tavaszi indulást követően válnak láthatóvá. A levelek sárgás-vöröses elszíneződést mutatnak, a növény növekedése leáll, mivel a fertőzés hatására a tápanyagellátása beszűkül vagy teljesen összeomlik. Amennyiben a növény egyáltalán képes kalász létrehozására, annak mérete, illetve az abban található szemek száma is jelentősen elmarad az egészséges egyedekétől. A fertőzés az állományokban lehet foltszerű, de akár az egész területet érintheti. Az okozott gazdasági kár mértéke a tapasztalatok szerint a néhány százaléktól a teljes árbevétel-kiesésig terjedhet. A tetvek mellett a kabócák is szerepet játszanak a vírusos betegségek terjesztésében a gabonaféléket illetően.

Barcsik Márta a búza kapcsán szintén vírusbetegségek terjedésére hívta fel a figyelmet. A kenyérgabonával bevetett területeken ugyancsak oka lehet a betegségek terjedésének, hogy a jelentősen megemelkedett költségek miatt a gazdálkodók sok esetben ismét a padlásról vetettek, és még ha különféle szerekkel be is csávázták a vetőmagnak szánt mennyiséget, ezt nem mindig végezték el szakszerűen. Az ilyen parcellákon is megjelenhetnek a különböző kár- és kórokozók. Egyelőre úgy tűnik, hogy van elég nedvesség a talajban a növények fejlődéséhez, de a szakember felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig jócskán mínuszban vagyunk. Kishegyes és Topolya község területén a talajban felhalmozott nedvesség elmarad a kívánatostól, így ha a későbbiekben ismét egy száraz időszak következne, akkor az kihathat a növények fejlődésére.

Az olajrepcénél az enyhe idő és a talaj felső rétegében található nedvesség szintén hozzájárult a növények gyors fejlődéséhez, ami valójában nem igazán kívánatos. Ezért aztán sokan már növekedésgátlóval kezelték a növényeket. A növényvédő szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a gazdák permetezésre szánják el magukat, a művelethez meg kell várni a megfelelő feltételeket. 10 fok feletti hőmérsékleten kell kijuttatni a vegyszert a parcellára, nem ajánlott olyankor, amikor a növényi részek nedvesek, illetve amikor az elkövetkező reggelre fagyot jósolnak.

A szakember arra is rámutatott, hogy a magas befektetési költségek miatt a termelők többsége az alaptrágyán is spórol. Tápanyagpótlás nélkül azonban a növény nehezebben tud fejlődni, megerősödni. Ajánlatos talajminta-elemzést végeztetni, ami pontosan kimutatja, hogy a földnek milyen tápanyagra van szüksége ahhoz, hogy a növények megfelelően fejlődjenek.