Gyakorlati bábkurzus az idei találkozón
Közel tíz éve, pontosabban 2002 óta szervez téli továbbképzést az óvónők számára az Óvodapedagógusok Vajdasági Egyesülete. Minden évben egy-egy témakör köré csoportosítják a foglalkozásokat, évekig a népmesékben rejlő lehetőségeket dolgozták fel, az utóbbi időben pedig jeles előadók segítségével a bábjátékkal ismerkednek meg mélyrehatóbban.
– Sorra vettük a mesék és a népművészeti formák szimbólumrendszerének feldolgozását és a népművészetben előforduló mögöttes tulajdonságok elemzését. Ezek olyan témakörök, amelyekkel nem találkozunk gyakran, ezért az óvónők sem tudnak mit kezdeni a feladatként jelentkező problémával. Ezeken a tanfolyamokon az egyik legfontosabb az itt és most elvének érvényesítése, vagyis bárki bármikor megállíthatja az előadást, és kérdést tehet fel, megszabadulhat kétségeitől. Az idei továbbképzésen arra összpontosítottunk, hogy tisztázzuk a tárgyakkal és az anyagokkal való kommunikációt. Gondolatokat, eseményeket, sőt személyeket is életre lehet kelteni tárgyakkal és anyagokkal, nem kellenek minden esetben bábok az előadáshoz. Ennek a kommunikációs rendszernek nagyon jó ismerője Vörös Imelda, a szabadkai Gyermekszínház kiváló művésze, aki sok szempontból segít nekünk. Jelenleg 18 pedagógus van jelen a továbbképzésen, akik természetesen nemcsak a bábkészítést sajátítják el, hanem más jelképek használatát is megtanulják. Például azt, hogy egy órán a sárga selyemkendő szimbolizálhatja a napot, a nyári napsütést, a sötét kendő viszont a gonosz boszorkát. Ennek ellenére foglalkozunk népszokásokkal is, készítünk például hagyományos farsangi álarcokat – mondta többek között dr. Szőke Anna, a Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesületének elnöke a hét elején kezdődött továbbképzésről.
Az óvónők ezúttal is foglalkoztak a műfaji megkötésekkel, a mesék, elbeszélések adta dramatizáció lehetőségeivel. Mint a továbbképzés során többször is elhangzott, a gyerekek számára az egyik legfontosabb dolog a személyes kapcsolat a történésekkel, például olyan formában, hogy a kézfejükre vagy az ujjaikra kell tenni a bábokat.
– Beszédgyakorlatot is tartottunk, mert erre is hihetetlenül nagy szükség mutatkozik. Gyakorló perceket tartottunk például az arcizmok bemelegítésére, ezt a gyerekekkel is el tudjuk játszani. Nagyon sokat dolgoztunk a kolléganőkkel, ezért úgy érzem, az idén is lélekben gazdagodva térnek haza, és az itt elsajátított tudásnak legalább egy részét hasznosítani tudják majd. Az egyesület tervei szerint februárban szervezünk egy megemlékezést Brunszvik Teréz grófnőről, a magyar kisdedóvás úttörőjéről, rendezünk Zentán egy bábfesztivált, áprilisban pedig egy váci továbbképzésen veszünk részt, ahol a néphagyományokat őrző óvodák képviselői találkoznak – mondta az elnöknő.
