Lapunk mellékletének, a Magvetőnek a múlt heti élőújsága előtt is beszélgettek a bácsfeketehegyi termelők a tagosításról, ami esetükben is azt jelenti, hogy a jelenleg 8–10 helyen levő földjüket két, legfeljebb három darabban kapják meg. Egy részük mégis félelmeinek adott hangot a várható intézkedések miatt. Bácsi Gábor községi gazdasági és mezőgazdasági osztályvezetőt kérdeztük a témáról.
– A híresztelések, nem pedig a tények miatt alakult ki a vita, a feltevések arról is szóltak például, hogy a tagosítást követően mindenki 10–20 százalékkal kevesebb földet fog majd visszakapni. A törvény egészen pontosan azt írja elő, hogy a tulajdonosok lerfeljebb 10 százalékkal kevesebb területet kaphatnak vissza, de Bácsfeketehegy esetében erre a 10 százalékra sem lesz szükség, hiszen vannak olyan széles (30 méteres) országutak, amelyek leszűkítése lehetővé teszi az új dűlőutak kialakítását. A dűlőutak hálózata pillanatnyilag nagyon rossz, az emberek egy része csak kilométeres kerülővel tudja megközelíteni a parcelláját, ami plusz költséget jelent. Természetesen az az egyik első indokunk, hogy versenyképessé tegyük a kis parcellákat is a termelésben, és a tagosítással, vagyis a parcellák egy-két helyen történő összevonásával erre lehetőség is kínálkozik – hallottuk Bácsi Gábortól a bácsfeketehegyi megjegyzésekkel kapcsolatban.
Sokan úgy látják, már el is dőlt a kérdés, pedig a község csak a folyamat elején tart, és az érdekelteknek lesz még bőven beleszólása a dolgok alakulásába.
Bácsi Gábor
– A községi kéopviselő-testület legutóbb csupán a folyamat megindításáról döntött. Csak ezután következik majd a határozati javaslat kidolgozása, amelyet a minisztériumnak kell majd jóváhagynia, s ha ez a jóváhagyás megérkezik, akkor hozhat a képviselő-testület döntést a tagosítás megindításáról. Ha a tulajdonosok nagyobbik része nem ért egyet a komaszációval, akkor ez a procedúra megállítható. Meggyőződésem szerint azonban egy kis jó akarattal a folyamat éppen olyan zökkenőmentesen véghez vihető, mint ahogyan azt Kishegyesen tették a nyolcvanas évek végén. Egyértelmű tehát, hogy a földtulajdonosoknak csak hasznuk lehet ebből a folyamatból. A másik lényeges momentum pedig az, hogy amíg másutt a tulajdonosoknak is jelentős mértékben hozzá kellett járulniuk a munkálatok elvégzéséhez, ez esetben a személyes hozzájárulás minimálisra csökkenthető, hiszen az állami földek bérletéből befolyó jövedelemből a község is és a tartomány is maximálisan hozzájárul a nagyszabású határrendezéshez. Lehet, hogy két-három év múlva az állami földtulajdon megszűnik, és nem lesz lehetőség ebből a forrásból jogilag is gazdaságilag is rendbe tenni a falu határát – mondta Bácsi Gábor.
