A klímaváltozás kihat az élet minden területére. A jelek szerint nem túlzás azt állítani, hogy az előttünk álló évtizedek legfontosabb kérdése, hogy a klímaváltozásra miként reagál az élővilág. Beismerjük, vagy sem, az ember még mindig az élővilágnak kiszolgáltatott lény. Az egyre drasztikusabbnak tűnő klímaváltozás érinti a természeti erőforrásainkat is. Szakemberek szerint a madarak – elsősorban mozgékonyságuk révén – a legjobb indikátorai bizonyos változásoknak. Az élőhelyek eltűnése, területük csökkenése és degradálódása mellett az egyik legnagyobb veszélyt a természetes életközösségekre az idegenhonos, inváziós fajok terjedése jelenti. Sihelnik József okleveles természetvédelmi mérnök, a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület titkára és a madarász szakosztály vezetője elmondta, esetenként megfigyelhető idegen fajok megjelenése vidékünkön.
Sihelnik József (Tóth Péter felvétele)
A növények, rovarok, halak esetében talán gyakoribb, így jelent meg például az ezüstkárász vagy a törpeharcsa. A madaraknál ennyire nem markáns a jelenség, megfigyelhető azonban, hogy például Hollandiában léteznek már önfenntartó papagájkolóniák, amelyek eredete fogságból szökött vagy elengedett egyedekre vezethető vissza. Az örvös papagájok kiszabadultak a papagájtartóktól, megtelepedtek, és már önfenntartó állománnyal rendelkeznek, csapatosan mozognak, a fákon építenek fészket, ott költenek, tehát már találnak táplálékot is. Életképesek, hiszen szaporodnak is, és már bekerültek a nyilvántartásba, állományuk a hollandiai madárfaunának a részét képezi. Itt nálunk, Topolya környékén még továbbra is egyedül a fácán az a madárfaj, amelyet betelepítettek régen vadászati célból. Ez az egyetlen, nem idevalósi, úgymond tájidegen madárfajunk.
Bár a fácánnak önfenntartó populációja alakult ki, az állomány akkor lenne továbbra is önfenntartó, ha lennének megfelelő élőhelyek. Szintén jellemző ez a fogolyra, amely itteni, őshonos madarunk, de az állománya csökkent, mert a bokros, gazos területek hiányoznak. Jóformán minden fel van szántva, csak elvétve találhatók olyan területek, olyan foltok, ahol ezek a bokros részek megvannak. Ott egyébként ritkán, de lehet találkozni fogollyal. A felszántott területeken, az úgynevezett agrársivatagban az alkalmazkodó fajok sem maradnak meg. Még a fácán sem, ami nagyon alkalmazkodó, mert még a városi parkban is költ, de településen belül – kisebb településeken –, lakatlan házaknak az udvarában is megtelepszik. Nagyon alkalmazkodó, de azért szüksége van egy kis háborítatlan részre, ahol megtelepedhet. Papagájkolóniák még nincsenek Topolyán, de Sihelnik József elmondta, legalább három olyan papagájfajról kapott az idén információt, amelyet a szabadban megfigyeltek. A tó közelében csoportosan láttak barátpapagájokat. Nem kizárt, hogy előbb-utóbb megtelepszik nálunk is ez a Dél-Amerikából származó madárfaj. Magyarországon már megfigyelték eredményes költését a szabadban élő barátpapagájnak. Az utóbbi három tél nagyon enyhe volt, így minden esély megvan arra, hogy szabadban is túléljenek. Meglátása szerint más madárfajokra nem gyakorol majd olyan negatív hatást, hogy kiszorítaná innen valamelyiket, mert nem áll fenn táplálékkonkurencia. Sihelnik József szerint esélyes az, hogy majd megtelepszenek itt is egyes papagájfajok, és eredményesen költhetnek.
Nyitókép: A hattyúk jelenléte régóta megfigyelhető a Topolyai-tavon (Tóth Péter felvétele)
