Amikor a termést már több éve teszi tönkre a szárazság, vagy a jégeső. Amikor az ősök kitaposott ösvényét elhagyva rengeteg fiatal dönt a könnyebb megélhetéssel kecsegtető külföld mellett, és a rablógazdálkodástól is vérző mezőgazdasággal egyre kevesebben szeretnének szenvedni. Ilyenkor van a legnagyobb szüksége mindenkinek a feszültséget, bánatot, elkeseredést oldó felhőtlen nevetésre. Erre jól ráéreztek a Parasztolimpia ötletgazdái és szervezői, akik az idén 13. alkalommal töltötték meg a topolyai vásárteret a mezőgazdasághoz köthető erő- és elméleti tudáspróbák lendületével, és a vele kísért vidámsággal.
Vasárnap már a reggeli órákban gyülekeztek a szervezők a vásártéren, és díszes fogatokon a központon keresztül érkeztek a Sarlós Boldogasszony katolikus templom elé, ahol a délelőtti ünnepélyes szentmisén szentelte meg ft. Szakály József atya az idei búzából sült kenyeret Szatmári Adrián községi elnök és a Kodály Zoltán MMK népviseletbe öltözött táncosainak közreműködésével.
A rendezvény parasztjakuzziját a gyerekek vették birtokukba / Kazinczy Paszterkó Diana felvétele
A kora délutáni óráktól a tüzesen lesütő nyári nap sugara elől aki csak tehette igyekezett hűvösbe húzódni. A pódiumra lépő játékosok, a zsűri tagjai és a játékvezetők, Zvekán Péter és a Tomik Nimród fő szervező ezt nem tehették meg. Az idén 10 öttagú csapat vett részt a játékokon. Az El Kavilló formáció zsinórban harmadik alkalommal nyert, második lett az „örök rivális” Bácskossuthfalva, a harmadik helyért járó serleget pedig a szintén erős ellenfelek, az oromhegyesi legények vehették át. Rajtuk kívül csapatok érkeztek még Zentagunarasról, Csantavérről, Pecesorról, Dreáról, Szajánról két férfi- és egy hölgycsapat nevezett be. A közönség hangulata vidám volt, a játékosok igyekeztek a legjobbat kihozni magukból, a rendezvény komolyságából viszont a zsűri nem engedett.
– A játékosok teljesítményére ez a hőség nincs nagyobb hatással. Sőt a gumicsizma-hajításban rekord született a dreai csapat jóvoltából, 33,36 métert mutatott a mérőszalag. A Parasztolimpia ötletét mi hárman szomszédok, jómagam Varga Géza, Tomik Nimród és Palusek Róbert ötlöttük ki egy lakodalomban, amikor még nem voltak ilyen jellegű események a vidékünkön. Aztán egyik évben Nyíregyháza környékén vendégeskedtünk hasonló programon egy topolyai különítménnyel, és valamennyi versenyszámot megnyertünk. Egyedül a favágásban vert bennünket rongyosra egy roma gyerekekből álló csapat – mesélte nevetve Varga Géza zsűrielnök, de komolyra fordítva azt is hozzátette, hogy mindenkinek nagyon fontos megőrizni a játékok hitelességét.
– Bármennyire is vidám a hangulat, a játék nem babra megy. A résztvevők folyamatosan ellenőrzik az eredményeket. Hogy elkerüljük a konfliktusokat, a zsűrinek pártatlannak kell lennie és eleget tenni a szabályoknak. Nem engedhetjük meg, hogy akár csúnya írás miatt is elnézzünk egy értéket, mert abból biztos botrány lenne – hangsúlyozta.
Fürgén és határozottan járt a fűrész a szajáni lányok kezében / Kazinczy Paszterkó Diana felvétele
A közönség soraiban már legendák is szárnyra keltek az El Kavilló csapat rátermettségéről, a hölgyek pedig nem csak a kánikulától kezdték el legyezni magukat a legények közelében. Egyesek azt suttogták, hogy a kicsiny falu fenegyerekei a konditeremtől sokkal értelmesebb gyakorlatokkal dolgozták ki a bicepszeiket és a hasizmaikat. A legények erejéről azt is hallani lehetett, hogy elég nekik csupán ránézni a fűrészelős versenyszám gerendadarabjára, és az magától eltörik a fűrészbakon.
Ez utóbbit ugyan Bakos Kornél nem erősítette meg, de mint kiderült a múlt évben is ugyanebben az összetételben indultak, és a csapat tagjai valamennyien szomszédok.
– Az El Kavilló csapat tagjai a Radnička, azaz Munkás utca lakosai, van köztünk hentes, mezőgazdász, traktorista, állatorvos. A topolyai győzelmeink mellett eddig kétszer sikerült nyernünk Moholon is. A felkészüléseink része például, hogy összejövünk hétvégéken egyeztetni egy kis sör és sütögetés mellett – nyilatkozott a formáció tagja nevetve még a játék hevében. Pecesor csapata negyedik alkalommal vett részt a topolyai Parasztolimpián.
– Egy kishegyesi és egy búránysori kolléga is erősíti a csapatunkat, mert az eredeti összetételből mára többen is külföldön keresik a kenyerüket. Nem egyszerű a kánikulában a verseny, de mi, akik egyébként is földműveléssel foglalkozunk, mondhatni már hozzászoktunk. Ezért amikor elfáradunk, megpihenünk, és „újbú” kezdjük. A hőséget pedig jó hideg sörrel kitűnően lehet enyhíteni – tette hozzá Kocsis Arnold.
A Szajánt képviselő női csapat / Kazinczy Paszterkó Diana felvétele
Azt, hogy Arany János Toldi Miklós című elbeszélő költeményében is olvasható petrencerúd-jelenet olyan formában lejátszódott-e valaha, nem tudhatjuk. Annyi viszont biztos, hogy egy rúd kiegyenesített és feszes karral történő megtartása kemény erőpróba. A versenykategórián kívüli veterán korosztály spontán kihívója az immár 50. éve praktizáló dr. Tóth Harsányi István belgyógyász-kardiológus, sportorvos volt, aki nem rejtette véka alá a testmozgás és az edzés fontosságát. A doktor úr ugyan nem emelget nap mint nap gerendákat, de azt elárulta, hogy egy súllyal megterhelt kapa nyelét gyakran megragadja erőnléti edzésként, azonkívül a holisztikus edzésterv híve.
– A parasztok, azaz a földművesek és az állattenyésztők egyértelműen a társadalom legerősebb rétege volt valaha. Mivel mára rengeteg munkafolyamatot gépesítettek, ezért egyesek hajlamosak elhízni. Ezért is van kiemelkedő fontossága ennek a rendezvénynek, hogy kicsit emlékeztessen bennünket a fizikai-szellemi erőnlét és a testmozgás rendszerességének a fontosságára – hangsúlyozta dr. Tóth Harsányi István.
A Parasztolimpia legszebb csapatát a szajáni hölgyek alkották, akik férfiakat megszégyenítő erővel, kitartással és lelkesedéssel küzdötték át magukat valamennyi versenyszámon.
– Az ötletet az egyik fiú adta, hogy lösz ez a parasztolimpia. Akarunk-e menni? Akarunk! Menet közben kiderült, hogy mi löszünk az egyedüli női csapat, de bennünket az sem tartott vissza! Eljöttünk, és kiálltunk. Nem olyan nehezek a versenyszámok, csak nagyobb az izgulás. Az eredmény meg olyan lösz, amilyen lösz! – nevetett a falubeli önkéntes tűzoltócsapat támogatásával útraindult szajáni versenyzők hangadója, Fekete Mónika.
Parasztgazdák, parasztlegények és tűzrőlpattant menyecskék, a zsűri, a műsorvezetők, és a kíváncsi közönség is végigizzadta vasárnap a 13. Parasztolimpia legizgalmasabb és legvidámabb pillanatait. A kolléga felhívta a figyelmemet a cikk leadása előtt, hogy az újságírókat ne felejtsem ki a felsorolásból. A nap végén Kovács Kati magával ragadó koncerttel ajándékozta meg hallgatóságát a zsúfolásig megtelt színpad előtti téren. Habár a vásártéren hirtelen feltámadó szél miatt a tűzijáték elmaradt, a magyar könnyűzene legnépszerűbb dalait előadó művésznő könnyed humora, szeretetet sugárzó egyénisége és örökzöld dalai után nem lehetett senkiben sem hiányérzet.
Itt még nem tudni, hogy a gumicsizma előre repül, vagy a közönség felé veszi az irányt / Kazinczy Paszterkó Diana felvétele
A parasztfotelnek használt talicska lehet, hogy nem kényelmes, de többfunkciós és kéznél van / Kazinczy Paszterkó Diana felvétele
A legfiatalabb versenyzők Csantavérről érkeztek, ezzel összhangban vehették át a nyereményüket / Kazinczy Paszterkó Diana felvétele
Dobos Attila, az idei rendezvényt reklámozó humoros reklámfilm arca a kánikula ellenére egész nap vastag bekecsben, sapkában és gumicsizmában csalt mosolyt az emberek arcára / Kiss Zoltán felvétele
Nyitókép: A petrencerúdtartás veterán versenyének résztvevői dr. Tóth Harsányi Istvánnal / Kazinczy Paszterkó Diana felvétele
