Az alkotás bűvöletében

Az Ady Endre Művelődési Központ Tarka Virág kézimunkacsoportja az idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Ünnepi műsor keretében kiállítás nyílt az ECHO Gyermek- és Ifjúsági Központ nagytermében, és bemutatták Tímár Gabriella Az alkotás bűvöletében, az Ady Endre Művelődési Központ Tarka Virág kézimunkacsoportjának 20 éve címmel megjelent könyvét. A kiadvány létrejöttét a Magyar Nemzeti Tanács támogatta, a jubileumi ünnepségen Fremond Árpád, az MNT elnöke a kiállítást megnyitva ünnepi beszédében elmondta, a kézzel készített alkotásoknak egyre nagyobb az értékük a mai modern világban. Felszólalását Wass Albert-idézettel kezdte, mely a könyv mottójaként is szolgál:
„Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.”

Fremond Árpád rámutatott, hogy a kézimunkacsoport e szent örökség életben tartására törekszik és a visszaültetésére a köztudatba, így nemcsak hagyományápolás, hanem értékteremtés is jellemzi őket.

A műsoron Papp László, a helyi közösség elnöke is köszöntötte a csoport tagjait, és elmondta, a település fennállása óta ez az 54. helytörténeti kiadvány. A könyv recenzense Bán Andrea néprajzkutató, a törökszentmiklósi székhelyű Kézműves Örökség Egyesület elnöke is méltatta az asszonyok szorgos munkáját.

– Immáron két évtizedes az alkotótevékenység, amit végeznek, az egyszerű eszközt igénylő, nők által végzett kézimunka. A mindennapi élet és a háztartás részére készítenek textileket, tárgyakat. Egyes lányok és asszonyok magas művészi fokra vitték ezt a fajta tevékenységet. Kézimunka lehet például hímzés, szövés, varrás, különféle kötött, horgolt, vetélt, varrott csipkék készítése, stafírung, viselet.

Bán Andrea rámutatott arra is, hogy régen a kézimunka a gyerekkortól kezdve a lányokat a családi életre való felkészítésének fontos része volt, valamint az asszonyok szabad idejének kitöltése a téli hónapokban. Gyakorlati célokon túl lelki haszna az aprólékos figyelem, pontosság, kitartás, koncentrálás, csöndesség, emberi tulajdonságokra szoktatás. Fejlesztette a szépérzék alapjait, többek között a finomságot, a tapintatot, az odafigyelést a másikra. A kézimunka sikerélményt is adott. A globalizáció és a vele járó iparosodás megjelenésével a nagy üzemekben gyártott tömegcikkek fokozatosan kiszorították a kézimunkát. A XX. század második felétől többnyire már csak dísztárgyként fordul elő a lakásokban, például a csipke, a díszpárna és hasonlók.

– Napjainkra a kézimunka elvesztette azt a közösségi hátteret, mely a nemzedékről nemzedékre öröklődött tudásátadást és közös kultúrát jelentett, ezért érdemes azoknak a közösségeknek az értékmentő és -teremtő tevékenységét megbecsülni, mint a bácskossuthfalvi Tarka Virág kézimunkacsoport – mondta Bán Andrea, és ismertette, hogy a kötet 20 fejezeten keresztül mutatja be a szakkört megalakulásától napjainkig. Betekintést kapunk az évek alatt végzett munkába, a vállalt és teljesített feladatokba, azok eredményeibe, a fejlődésbe, a sikerekbe, a kialakult egységbe, abba a céltudatos, együttműködő csapatba, akiket már családként is jellemezhetünk.

– A legfontosabb kötelezettségük a népi kultúra és kézművesség, kézimunka becsempészése a mindennapjaikba, életben tartása, a magyarságuk, a magyar identitás megőrzése lakóhelyükön és annak környékén. Elköteleződésüket jól tükrözi, hogy az évek alatt a magyarországi testvérvárosi kapcsolatok és magyar kézműves egyesületekkel közös programok, továbbképzések által egyre bővülő ismereteiket mélyítik el, és kamatoztatják azokat – mutatott rá a könyv recenzense.

A Tarka Virág kézimunkacsoport az elmúlt években több képzésen is részt vett. Egyebek mellett a kun- és a szűrhímzés fortélyait is elsajátították Bece Angéla vezetésével, aki 2009-től 2024 elejéig volt a kézimunkacsoport vezetője. Számos alkotás született kun motívumokkal, többek között a 2017-es Gyöngyösbokréta és Durindó színpaddekorációja is. A helyi emlékház egyik kiemelkedő alkotása a kunsági vetett ágy a hímzett párnavégekkel.

Tímár Gabriella, az Ady Endre Művelődési Egyesület elnöke – aki maga is tagja a kézimunkacsoportnak – foglalta össze a két évtized munkáját. A több mint 80 oldalas, gazdagon illusztrált kiadvány a megalakulástól követi a csoport munkáját. A két évtized alatt mintegy hatvan tagja volt a csoportnak, jelenleg 15-en aktív kézimunkázók. Sok táborban, továbbképzésen vettek részt, és ők is tartottak több tábort székházukban. Jelenleg a budapesti Nemzeti Színház nagyszínpadának új függönyén dolgozik négy ügyes kezű hölgy. A közösségért is dolgoznak, faluzászlót készítettek a helyi közösség tanácstermének, és a művelődési ház ablakainak függönyét fehér lyukhímzéssel készítették, a gyermek néptánccsoportnak pedig kötényeket hímeztek. Kincsek a nagyi spájzából és Ringó bölcső címmel pályázatokat is megvalósítottak.

Az alkotómunka mellett a csoport számára mindig fontos volt a közösség épülése is. Az asszonyok nem csak hímzésben, öltögetésben ügyesek, a főzés is közel áll hozzájuk. A Rezeda asszonykórussal együtt kiveszik részüket a Torkos csütörtök elnevezésű disznótoros finomságokat feltálaló rendezvény szervezéséből, és az ajvárfőző versenyen is sikeresek.

A munka nem áll le, a kiállítás és a könyv is bizonyítja, hogy a Tarka Virág kézimunkacsoport tagjai lelkesek, sok ötletük van, melyeket szeretnének megvalósítani.