A Szerbiai Ombudsmanok Egyesülete, az Európai Unió által finanszírozott A sokféleség tiszteletben tartása mint a romák foglalkoztatáson keresztüli integrációjának alapköve, Szlovénia és Szerbia esete – ZAPROM elnevezésű projekt keretében végzett tevékenységek egyik állomásaként tartották meg a tanácskozást. Miladin Nešić topolyai községi ombudsman, a rendezvény moderátora elmondta, hogy a tanácskozást egy határon átnyúló európai uniós projekt keretében szervezik meg. Szlovéniából és Szerbiából összesen kilenc résztvevője van a projektnek, melynek a célja a roma populáció felzárkóztatása, azoknak az intézkedéseknek és módszereknek a megkeresése, melyeken keresztül sikeresen valósítható meg a romák, illetve minden hátrányos helyzetű társadalmi csoport felzárkóztatása.
Nešić azon véleményének adott hangot, hogy elsősorban a munkahely biztosítása lenne a legfontosabb. Így a felzárkóztatási folyamat is eredményes lehet, ami azonban egy hosszú folyamat, és az odavezető megoldásokat meg kell keresni. Kiemelte még, hogy a roma populáció viszonylag fiatal közösséget jelent, a demográfiai mutatószámok pedig azt jelzik, hogy a közösség aránya a jövőben nőni fog. Ezért is nagyon fontos a hatékony felzárkóztatás.
Kislinder Gábor alpolgármester kiemelte, hogy Topolya volt az első olyan község Szerbiában, ahol helyi ombudsmant neveztek ki. Annak idején sokan kételkedtek annak szükségességében, az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a községi ombudsman intézménye igazolta létjogosultságát, hiszen mindig az aktuális problémákra fókuszálnak. A rendezvény jó alkalom annak a felmérésére is, hogy a község hol tart a felzárkóztatás területén, és melyek azok a gondok, problémák, melyeket a jövőben meg kell oldani.
Aleksandar Balinović, a Roma Nemzeti Tanács elnökhelyettese elmondta, hogy a tanács tagjai rendszeresen felkeresik Szerbia-szerte a roma közösségeket. Azok a problémák, melyeket ilyenkor sikerül beazonosítani, ha nem is azonosak, de hasonlóak. A roma népesség körében alacsony a foglalkoztatottság, ami több tényezőre vezethető vissza. Egyik ilyen a képzettség, emellett az egészségi állapot és a lakhatási körülmények is kihatással vannak. Ezeknek a tényezőknek a kölcsönhatása is megfigyelhető. A magasabb képzettségű roma emberek általában jobb körülmények között is élnek, és az egészségi állapotuk is jobb. A felzárkóztatás terén Szerbiában különböző intézkedéseket foganatosítottak. Középiskolába iratkozáskor pluszpontokat számolnak el esetükben, a felsőoktatásban pedig 2 százalékos garantált kvóta van előirányozva, emellett ösztöndíjprogramokkal is segítik a romák boldogulását.
Milan Dakić, a tartományi ombudsman helyettese felhívta egyebek között arra is a figyelmet, hogy a romák felzárkóztatásának egyik fontos feltétele, hogy ezek az emberek maguk is felismerjék, melyek a kitörési pontok. Hozzátette, hogy a hivatalos statisztikák szerint az ország lakosságának 2 százalékát képezik, a valóságban azonban arányuk 7-8 százalékra tehető, és a sikeres felzárkóztatás egyik jövőbeni feltétele, hogy fel merjék vállalni hovatartozásukat. Közismert, hogy az iskolai végzettség emelésével lehetne integrálni a romákat a foglalkozási rendszerbe, azáltal a társadalomba is. Szerbia rendelkezik a romák helyzetének javításával foglalkozó stratégiával, de ez a gyakorlatba átültetve nem minden esetben váltja be a hozzá fűzött reményeket. A kulturális különbségek, a különféle előítéletek még tovább nehezítik a roma népesség felemelkedésének, integrálásának, társadalmi helyzete javításának esélyeit.
