Könnyednek tűnő, humoros, mégis mélyen megérintő találkozóval ajándékozta meg szülővárosa, Topolya közönségét Terék Anna Budapesten élő költő, drámaíró, pszichológus, aki új kötetéről, munkájáról, terveiről Berényi Emőke kérdéseire válaszolt. A Vendégségben itthon című irodalmi találkozó hallgatósága megtudhatta, hogy a szerző januárban járt legutóbb Topolyán. Hazaérkezve döbben rá, hogy milyen nehezen éli meg ezt az időbeli és térbeli távolságot, majd szólt a szántóföldek, a Nyugati temető gesztenyefái és a tóparti hangulat varázsáról is, mondván, sehol sem akkora az ég, mint Topolyán.
– Nagyon furcsa érzés, amikor kisebbségiként egy olyan közegbe csöppensz, ahol habár a többségi nemzethez tartozol, lélekben mégis maradsz „másodrendű”. Hiába beszélsz anyanyelveden a postán, az orvossal, akkor is úgy viselkedsz, mint egy kisebbségi. Valahogy van bennünk egy olyan mechanizmus, ami a kisebbségi léttel együtt kisebbségi érzést is ad át, és ezt nem érdemeljük meg! – hangsúlyozta egyebek mellett a szerző, majd Berényi Emőke Terék Anna pszichológusi hivatása felé terelte a beszélgetést, mondván, a kisebbségi életérzés egy abszurd világlátáshoz is közelebb hozza az embert, ami hatalmas előnyt jelent a Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnázium diákságával, pontosabban a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel történő foglalkozás alkalmával.
– A nehéz családi körülményekből érkező, hiperaktivitással vagy más tanulási nehézséggel küzdő gyerekekkel egy speciális közegben kell megtalálni a hangot és a kommunikációs csatornát. Szerencsére az iskola nagyon rugalmas, és a feltételeket a tanárok is ahhoz igyekeznek kialakítani, hogy megfeleljen a gyerekeknek. Nagyon sok érdekes, nehéz, szinte bizarr, de szívet melengető helyzettel is találkozunk. Meg persze megoldhatatlanokkal is – mondta egyebek mellett Terék Anna, aki mesélt például arról is, hogy a diákok sokszor érdekesen élik meg azt, hogy irodalmi körökben íróként szerzett magának hírnevet. Az irodalmi munkásságához pedig merít a pszichológusi munkája alkalmával tapasztalt esetekből.
– Az iskolában megélt feszültséget és azt a kilátástalanságot, a szökésben levő gyerekek lelkivilágát, a rájuk vonatkozó jogszabályok abszurditását, a hatóságok rugalmatlan hozzáállását használtam fel a Láthatatlan kölykök című darab alapanyagához, ami hamarosan bemutatásra kerül az Újvidéki Színházban Lénárd Róbert rendezésében. A szövegi része kissé szomorúra sikerült, de a dalok nagyon jók lettek. Drámát írni azért is jó, mert a szöveget a színpadon jártas hozzáértők, a dramaturg, a rendező vagy akár a színészek is alakítják, mindenki hozzáadja a maga energiáit, világlátását – hallhatta egyebek mellett a könyvtár szerény számú, de érdeklődő közönsége, akik Terék Anna Körhinta című versét Szatmári Lili előadásában hallhatták.