Vajdasági szlovák tájházak konferenciája elnevezéssel a bajsai helyi közösség épületében tartottak konferenciát, melyen a tartomány területén található szlovák építészeti és kulturális emlékekről értekeztek. Azt követően adták át a Sár utcában a szlovákiai támogatásokból felújított tájházat, amit alkalmi kultúrműsor követett a nyári színpadon.
Az átadáson és a konferencián jelen volt Tatjana Vujačić, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke is. Lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy céljuk a szlovák kultúra, hagyományok és identitás megőrzése, a tájházak létesítése pedig része a cél megvalósításának. Elmondta még, hogy a 2011-es népszámlálás adatai szerint a Vajdaságban élők közül 55 ezren vallották magukat szlováknak. Aggodalommal tekintenek a küszöbönálló népszavazásra, hiszen a szlovák népességet is érinti az elvándorlás és az elöregedés. Így kérdéses, hogy a létszámuk most mennyi. Örvendetesnek nevezte viszont, hogy három középiskola és két gimnázium áll a középfokú oktatást szlovák nyelven igénybe vevők rendelkezésére Szerbiában. Az újvidéki egészségügyi középiskolában pedig emellett évről évre nyílik szlovák nyelvű osztály. Hozzátette, hogy anyaországuktól, illetve Szerbiától is folyamatosan erkölcsi és anyagi támogatást kapnak kultúrájuk és hagyományaik megőrzéséhez.
Dr. Tóth Isaszegi Sándor szülőházát alakították át tájházzá. A Szlovák Matica bajsai kirendeltségének alelnöke elmondta, hogy mintegy 130–140 évvel ezelőtt épülhetett, 1951-ben ott született ő maga is. A házat a nagyszülei vásárolták meg, 2003-ban pedig berendeztek benne egy szlovák szobát. 2016-ban újították fel először, most pedig az egész házat sikerült berendezni. Az idősek közül sokan beszélik még a szlovák nyelvet, vannak, akik csak azon értik meg jól egymást. A falu általános orvosaként negyven éven át sok esetben hasznos volt, hogy a hozzá fordulókkal szlovákul is tudott kommunikálni. A szlovák származású fiatalok közül azonban ma már egyre kevesebben beszélik a nyelvet. Az iskolában sem nyílnak már szlovák osztályok, mint egykor.
Bajsán évszázadok óta élnek együtt békességben a magyarok, a szerbek és a szlovákok. A szlovákok Bajsára településének pontos idejéről ugyan eltérnek a vélemények. A történelemkönyvek szerint az első szlovák lakosok az 1730-as években jöttek Vajdaságba, Bácspetrőcre. Létezik azonban egy 1712-ből származó dokumentum, mely szerint Bajsán egy szlovák nevű üzletember a magyar királyi katonasággal szerződést kötött harmincszekérnyi széna eladásáról.
A bajsai szlovák tájház a jövőben a tárgyi hagyaték bemutatása mellett – karöltve a település magyar és szerb tájházával – néprajzi táboroknak, kézműves-foglalkozásoknak és népi szokások bemutatásának a színhelye is lesz.
