A bácskossuthfalvi ifjú hölgy, Bagi Dorina és édesanyja, Mária februárban fordultak a sajtó nyilvánosságához, motorizált kerekesszékre gyűjtöttek annak érdekében, hogy a 22 éves lány önállóan is el tudja hagyni az otthonát. A felhívás nyomán szinte egy emberként mozdultak meg a falubeliek, külföldön élő helyiek, sőt a környező településeken, községekben élők is. Dorina és szerettei húsvét óta immár több hete élvezhetik a motoros eszköz előnyeit, és ismét teljesek lehetnek a lány szerdái, amikor is szeretteivel ellátogathat a falubeli hetipiacra.
– Végtelen hálával tartozunk mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Dorina élete könnyebb legyen a motorizált kerekesszéknek köszönhetően. Sérült gyermeket nevelni nem hétköznapi kihívás, és az életünkben eddig nem tapasztalt, hatalmas örömöt és boldogságot jelentett az emberek felénk irányuló szeretete, figyelmessége. Meg sem tudom fogalmazni azt az érzést, ami ma is kavarog bennem, amikor arra gondolok, hogy mennyien a szívügyüknek érezték a gyűjtést, és hogy gyakorlatilag rekordidő alatt sikerült összegyűlnie a szükséges összegnek – kezdte a beszélgetést Dorina édesanyja, aki szerényen bevallotta, hogy igazából Nyúl Zoltán lelkésznek, a Baptista Missziós Központ vezetőjének bátorítására fordult a nyilvánossághoz, és előzetes aggályait félretéve kért segítséget, miután komoly műtétje után nem tudta egyedül mozgatni a lányát a kézi tolású kerekesszékben.
– Ahogy kiderült, hogy egy motoros kerekesszék mennyibe kerül, nyilvánvalóvá vált az is, hogy a mi szerény bevételi forrásainkból nem tudjuk beszerezni. Nyúl Zoltánnak már volt korábbról is tapasztalata abban, hogy a miénkhez hasonló patthelyzetekben milyen módon lehet bármilyen segítséget találni, de bevallom, első hallásra nem találtam jó ötletnek a sajtót, a nyilvánosságot és a gyűjtési akciót. Viszont idővel be kellett látnom, hogy ez az egyetlen járható út számunkra, és a gyermekem érdekében félretettem minden aggályomat. A Nyúl család tagjainak közreműködésével Dorina részére egy facebookos oldal is létesült, amin keresztül igyekeztünk tájékoztatni a nyilvánosságot a gyűjtőakció folyamatáról, és köszönetet mondani a támogatóknak. Illetve a Baptista Missziós Központ ruhavásárának a bevételét több héten keresztül Dorina részére ajánlották fel. A falubeli boltokban gyűjtőládákat állítottak fel, a helyi pénzváltóban illetékmentesen lehetett a kerekesszék megvásárlása érdekében utalni, akciókat szerveztek Topolyán és más falvakban, és Szabadkán is megmozdultak az emberek. Kiemelt hálával tartozunk a topolyai önkormányzatnak, falunk helyi közösségének, a Szabadkai Egészségügyi Középiskolának, a Caritas bácskossuthfalvi csoportjának, a TSC Labdarúgóklubnak, a csantavéri Gebi Kft.-nek, valamint más magáncégeknek is – hallhattuk Máriától, aki arról is mesélt, hogy több külföldre szakadt bácskossuthfalvinak is köszönettel adóznak, mint ahogy azoknak is, akik nevük elhallgatását kérve igyekeztek Dorina segítségére lenni. Többen személyesen is ellátogattak az Orgona utcai takaros otthonba. Közben Mária arról a dilemmáról is mesélt, hogyan esett a választásuk pont arra az eszközre, és milyen paramétereket vettek figyelembe.
– Sajnos a mi helyzetünkben nem tudtunk az egészségügyi rendszerhez megbízható szaksegítségért fordulni, még szavak szintjén sem. Ezért igyekeztünk minden véleményt meghallgatni, és átgondolni, összegezni az egész helyzetet. Az eszközért több mint 250 ezer dinárt kellett fizetnünk, ehhez adódott még az üzemanyagköltség. Hatalmasat változott Dorina élete a szék beszerzése óta, különösen, amióta a párom beállította a megfelelő méretre a támláit. A lányom már bejárta szinte a falu összes utcáját az eszközzel, rendszeresen meg tudjuk látogatni édesanyámat is. Egy töltés után 35 kilométeres távot lehet vele megtenni. Ugyanakkor szomorú, hogy nincs a falunkban olyan bolt, ahova akadálymentesen be tudunk térni. Eddig a Gomexet látogathattuk, de az új eszközzel a polcai közötti tér túl szűkösek bizonyul, és az újonnan épült kínai üzlet bejáratánál található küszöböcske is megnehezíti az önálló közlekedést – hallhattuk Máriától, aki végül azt is elmesélte, hogy Dorina korábbi „falujáró”, kézzel tolható kerekesszékét egy Csantavéri rászoruló egyénnek ajándékozták. Szívük megtelt hálával a rengeteg segítség után, és ebből az ajándékból szerettek volna egy másik rászoruló család számára is juttatni.
