Súlyos helyzetet teremtett az aszály a hazai mezőgazdaságban. A szántóföldi növénytermesztők mellett az állattartóknak is komoly fejfájást fog okozni, hogy az extrém szárazság miatt az idén a szokásosnál lényegesen kevesebb gabona termett. Az egekbe szökő takarmányárak kíméletlenül éreztetik hatásukat: egyre-másra kerülnek nehéz helyzetbe az állattartók. Idáig nem volt példa arra, hogy ilyen gyors ütemben és ekkora mértékben emelkedett volna a takarmány, illetve a hozzá szükséges alapanyagok ára.
Tomik Nimród, a Topolyai Gazdakör alelnöke szerint az ország kiürült, rengetegen hagytak fel a tenyésztéssel, állattartással.
– Magamat is beleértve, egyszerűen nem tudtunk mit kezdeni ezekkel az őrült terményárakkal, miközben a hízó ára ahhoz mérten alacsony. Aki tehette, már felhagyott a tevékenységgel korábban. Aki viszont csakis és kizárólag arra összpontosított, hogy jószágtenyésztéssel vagy sertéstenyésztéssel foglalkozik, az nem tud gyorsan átállni másra. Általában mindenki csökkentette vagy éppen csökkenti az állományt – nyilatkozta. Hozzátette, hogy a jószágtartás állandó odafigyelést, rengeteg időt és energiát igényel, és amikor még a végén az egész veszteséges is, nem kell azon csodálkozni, hogy a gazdálkodók kiábrándultak, és felhagynak a tevékenységgel, vagy a minimálisra csökkentik az állományt. Kitért arra is, hogy ebben az ágazatban is munkaerőhiány van, kevesen akarnak ugyanis ezzel foglalkozni.
Szügyi Róbert, a kishegyesi gazdakör elnöke elmondta, hogy az utóbbi időben még többen hagynak fel a nehéz körülmények miatt a jószágtenyésztéssel. A fejősteheneket tartók közül ketten a közelmúltban hagytak fel Kishegyesen ezzel a tevékenységgel, egy pedig jelezte, hogy az év végéig felszámolja állományát. Ő maga juhtenyésztéssel foglalkozik, és elmondta, hogy ebben az ágazatban is nagy gond a takarmány megtermelése. Kukoricatermés jóformán nem várható, a silótakarmány pedig esetleg csak a túlélés céljait szolgálhatja, mert az idén lesilózott kukorica gyengébb minőségű. Ezért ő maga is csak a legjobban tejelő egyedeket hagyja meg további tenyésztésre. Akik legeltetnek, azok is bajban vannak, mert a legelők is kiszáradnak. A sertéstenyésztők szintén messzemenően nehéz helyzetbe kerültek, és joggal elégedetlenek a helyzetükkel. A még meglévők közül szintén sokan már az állomány felszámolásán gondolkodnak helyi és országos szinten is. A termelők már többször elégedetlenségüknek adtak hangot, és most is egy megmozdulást szerveznek, melynek keretében minimum 315 dináros garantált felvásárlási árat követelnek a hízósertések esetében. Sajnos az a helyzet, hogy a kishegyesi község területén és országosan is alig van már jószág, és félő, hogy a jövőben ennek nemcsak drágulás lesz a következménye, hanem húshiánnyal is szembe kell nézni. Ugyanis amíg korábban az Európai Unióból olcsón be lehetett hozni a húst, most az ottani tenyésztők is bajban vannak, az ottani készletek is kimerülőben vannak.
