Viccesnek hat, elcsépelt, ettől függetlenül egyre nagyobb területen hódít, és szedi az áldozatait Topolya községben is az internetes csalók ténykedése – figyelmeztet Miladin Nešić, Topolya község polgári jogvédője. Az internettel, a közösségi médiahálózatokkal egy időben nyertek teret a virtuális térben történő csalások, illetve a nyerészkedők. A koronavírus okozta feszültség, bezártság miatt pedig mindinkább rájuk irányul a figyelem. Bárki az áldozatuk lehet, a kiskorúaktól kezdve az idős számítógép-használókig. Ezért is kell rendkívül odafigyelni, és felelősen kezelni azokat a e-maileket, amelyek gyors meggazdagodást ígérnek.
Miladin Nešićtől megtudtuk, hogy elég egy gyenge pillanatban meghozott rossz döntés, és a polgár máris nyakig a pácban ül.
– Sajnos egyre több csalással kapcsolatban kapok információt, és az internetes bűnözők egyre fürgébbek, rafináltabbak és felkészültebbek. Rendkívül odafigyelve kell kezelni például azokat az állítólag bankoktól érkező üzeneteket, amelyekben személyes adatokat, személyi számot, bankkártyaszámot kérnek tőlünk. Olyanra is volt példa, hogy ezeket az adatokat az indoklás szerint azért kérik, mert majd pénzt akarnak utalni a polgár számlájára ilyen-olyan indokkal. Ajándékként, nyereményként feltüntetve a nem várt meglepetést. Megtörténhet, hogy ezek az üzenetek olyan e-mail-címről érkeznek, amely tartalmazza a bankintézet megnevezését, és első látásra nem is fog az egyén gyanút. Van arra is példa, hogy egy már létező címbe beiktatnak egy pontot vagy más karaktert, és egyáltalán nem szembetűnő a megnevezésében a különbség, ezért a levelezőprogram sem feltétlenül veszi észre a címmel kapcsolatban a csalást – mondta el a jogvédő, aki arra is figyelmeztetett, hogy bizony még cégek is estek áldozatul ilyen jellegű pénzcsalásnak.
– Olyan e-maileket kaptak bizonyos cégek, amelyekben értesítik őket, hogy megérkezett egy bizonyos szállítmány, és ha át akarják venni az árut, akkor erre és erre a számlaszámra kell azt a bizonyos jelentősebb összeget utalni. Vagy hogy jelentős összeget fizetne be valaki a vállalat számlájára, és kérik hozzá az utalási adatokat. Vagy külföldről történne az átutalás, annak pedig magasabb a kezelési költsége, ezért előre kérik a költségtérítést. Vagy hatóságilag engedélyköteles a pénzforgalom, igazolni kell, hogy nem embercsempészet, fegyverkereskedelem áll a hátterében, ennek pedig illetéke van, amelyet kérnek előre átutalni. Persze, ha a cég munkatársa nem ellenőrzi a hátteret, ténylegesen az üzenetben olvasható adatok tartalmát, a célország azonosító kódját, akkor sajnos pillanatok alatt megtörténik a baj – hangsúlyozta Miladin Nešić.
– A cégek mellett a magánszemélyek, elsősorban az idősebbek esnek áldozatul a társkereső üzeneteknek, de azt kell mondanom, hogy vannak fiatalabbak is, akik bedőlnek. A közösségi hálózaton regisztrált személyek nagy eséllyel szembesültek már olyan dicséretekbe, bókokba burkolt finom udvarlással vagy akár szexuális töltetű morbid üzenettel, amelyet ismeretlenektől kaptak az anyanyelvükön vagy, mondjuk, rendkívül rossz fordítással. Az is lehet, hogy az egy automatikus vírusprogram, de megtörténhet, hogy mögötte pénznyereség céljából mindenre elszánt egyének állnak, kihasználva egyesek magányosságát – mondta az ombudsman.
– Az utóbbi időben Čačakról kaptunk hírt, hogy az egyik legtöbb áldozatát szedő internetes csalás kerettörténete egy „amerikai katonatiszt” köré épül fel, aki a hosszabb szíriai vagy afganisztáni szolgálat után nyugdíjba vonulva keresi hűséges, becsületes szerbiai párját. Az üzenet kitér rá, hogy természetesen az ismerkedéssel nem jár költség. Aztán kiderül bizonyos idő után, több üzenetváltást követően, hogy az áldozat, a leendő feleség kiköltözésének ügyintézése pénzbe kerül, és ezt a pénzt egy „ügyvédnek” kell kifizetni, teszem azt 2000 dollárt valamilyen illeték címén. Minél hosszabb ideje áll fenn az internetes ismeretség, annál inkább emelkednek az ügyintézés költségei meg a további illetékek, amelyek 5000–7000 dollárba is belekerülnek a végén. Mindezt pedig egy Elefántcsontparton vagy Nigériában bejegyzett bank számlájára kérik utalni. Ilyenkor az is hozzátartozik a meséhez, hogy az áldozat ne szóljon senkinek erről a történetről, nehogy más lecsapja a kezéről a nagyszerű alkalmat. Az egyénnek még csak nem is tűnik fel, hogy nem az engedélyeket kérő intézmény a befizetés kedvezményezettje, hanem egy ismeretlen nevű magánszemély – ecsetelte a jogvédő a csalások egyik formáját.
