2024. december 22., vasárnap

A húsvéti hagyományokat tovább kell adni

Tojásfestés Topolyán két civil szervezet összefogásával

Húsvéti, tojásfestő népi hagyományőrző műhelyt szervezett kisgyermekek számára a hétvégén a topolyai Községi Női Fórum Nefelejcs Hagyományőrző Kézimunka-társulata a Családfa civil szervezet közreműködésével.

A színházteremben megtartott foglalkozáson a házigazda Nefelejcs társulat vezetője, Frindik Rózsa elmondta, hogy egyebek mellett a régi topolyai hagyományokat is bemutatták a legkisebbeknek.
– A húsvéti és a topolyai hagyományok átadásával fejleszthettük a gyerekek érdeklődését és a tudását a gyökereik irányába, háttér-dekorációként pedig a Nefelejcs tagsága által kézzel hímzett, húsvéti tematikájú munkákat tűztünk fel a színpad függönyére. Festettünk tojást és műanyag tojásformát hagymalével, dekupázzsal, kicsit maszatoltunk, pancsoltunk, de a gyerekek élvezték, és ez a legfontosabb. Megismertettük őket még a topolyai berzselt vagy börzsölt tojásnak nevezett piros tojás hagyományával. Az a tapasztalatunk, hogy a legkisebbeket a tojásfestéssel és a hozzá köthető ismeretekkel, mesékkel tudjuk legnagyobb sikerrel a kézimunka világába bevonni. Sajnos a Nefelejcs társulatának 30 tagjából nem tudott mindenki jelen lenni és segédkezni a korlátozások miatt. Hálával tartozunk Topolya Község Művelődési Házának, hogy biztosította a foglalkozás helyszínét, illetve a topolyai helyi közösségnek, amely az anyagi hátteret nyújtotta számunkra – nyilatkozta a szervezet elnök asszonya.
Simon Julianna kézműves, a Nefelejcs társulat tagja hangsúlyozta, hogy a hagyományt elsősorban éltetni kell, és nem őrizni vagy ápolni. Ő maga még a családjában, gyermekkorában sajátította el a különféle tojásdíszítési technikák alapjait, majd Erdélyben, Békéscsabán és Heves megyében szerzett felnőttként új tudást, tapasztalatot.

A műhelymunka eredménye a kosárka és benne a festett tojás

A műhelymunka eredménye a kosárka és benne a festett tojás

– Ugyan a gyerekekkel megismertettük a berzselt tojást, de tudniuk kell azt is, hogy a magyar néphagyomány annyira gazdag, hogy számos más technika és módszer is létezik. A szatmári aranyozott tojást is bemutattuk számukra, ami igen népszerű közöttük, hiszen a tojások csillognak az „aranyportól”. Ezt különösen a kislányok kedvelik. Írókával dolgoztunk, és viasszal. Az eszközt, illetve a viaszt gyorsan felmelegítettük, rávittük a mintát a tojásra, amikor a tojást kidíszítették, akkor rávittük az aranyport – hallhattuk.
Fekete Bánov Ágnes, a Családfa civil szervezet vezetője elmondta, hogy örömmel kapcsolódtak be a kézimunka-társulat hagyományőrző tevékenységébe.

– Ezt a programot azért is tartjuk kiemelkedő fontosságúnak, mert a most még igen kicsiny gyerekek később, felnőttként az itt hallott, látott tapasztalatokat majdan tovább tudják adni a gyermekeik számára. A jelen levő kicsinyek a korosztályukhoz alkalmazkodva megtudhatták még, hogy hajdanában milyen húsvéti hagyományok éltek Topolyán is, hallhatták azt, hogyan történtek az ünnepi előkészületek, hogyan várták a locsolkodókat a lányok, hogyan zajlott a locsolás, és megtekinthettük, megkóstolhattuk, hogy miket sütöttek annak idején. Ez utóbbit már persze nem a színpadon, hanem egy konyhában. Sajnos ezen a tartalmas és a legkisebbek számára maradandó élményt nyújtó hagyományőrző foglalkozáson csupán 15 gyermekkel tudtunk jelen lenni az egészségvédelmi előírásokkal összhangban – nyilatkozta a Családfa elnök asszonya. A kézműves-, hagyományőrző foglalkozáson készült alkotásokat a gyerekek hazavihették, illetve a civil szervezet apró figyelmességében is részesültek.

A húsvétváró műhelymunka szervezői, a Nefelejcs Hagyományőrző Kézimunka-társulat és a Családfa civil szervezet képviselői a részt vevő gyerekekkel

A húsvétváró műhelymunka szervezői, a Nefelejcs Hagyományőrző Kézimunka-társulat és a Családfa civil szervezet képviselői a részt vevő gyerekekkel

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás