Az őszi vetéskultúrák napja a krivajai határban (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana)
Topolya Község Mezőgazdasági Szakszolgálata ebben az évben is megszervezte Az őszi vetéskultúrák napját, amely alkalmából körülbelül 50 fajta kukorica és napraforgó, valamint cirok és szója és ipari kender mintaparcellákat hasonlíthattak össze. A Krivaja és Felsőroglatica közötti szántón szervezett fogadásra pénteken délelőtt Vajdaság több településéről érkeztek meghívott földművesek. Tankosić Dragan, a Topolyai Mezőgazdasági Szakszolgálat közelmúltban kinevezett igazgatója rámutatott, hogy igazából nem szerencsés tanácsot adni senkinek sem, hogy milyen haszonnövényt vessen, mert vidékünk klimatikus változáson megy keresztül, ez pedig leginkább a mezőgazdászoknak jelent kihívást. A korábbiakkal ellentétben manapság egyáltalán nem tudjuk előre jelezni az évszakok hőmérsékletét, a lehullott csapadék mértékét.
– Nem lehet megbízhatóan egyik vagy másik vetőmag hozamát, tűrőképességét sem megállapítani a határban. A körülbelül 25 külföldi és a néhány hazai vetőmaggyártó termékei különbözőképen reagálnak az erős napsütéssel, szárazsággal járó megpróbáltatásokra. Bánát egy része mellett a topolyai határban is hatalmas veszteségekkel kell számolnunk, különösen, ha a bajmoki és a szabadkai határ menti részeket vesszük figyelembe. Van olyan parcella, ahol egyszerűen kiégett a termés. Többen már most letörik a kukoricát és besilózzák. A szójatermés mennyiségével sohasem dicsekedhettünk, átlagosan 2,5 tonnát hozott, ebben az évben 1,5 tonnányiról beszélhetünk. Ez pedig láncreakciót von majd maga után a mezőgazdaság többi ágazatában is, főleg a tejtermelést érinti majd – mutatott rá a szakszolgálat igazgatója.
Radomir Šuša, a mezőgazdasági szakszolgálat munkatársa szerint egy tendencia figyelhető meg, hogy a kalászos növények kárára egyre többen olajrepce termelésébe fognak.
– Az első eredményeink alapján a napraforgótermés az éves átlag alatt maradt, határrészektől függően 1,5–3 tonnáról beszélhetünk a községben hektáronként. Topolya és Kishegyes községekben átlagosan összesen 7 ezer hektárnyi került a földbe. A kukoricatermésből azokon a területeken, ahol többet és kiadósabban esett az eső, nagyobb lett a hozam. Múlt évben rekordtermésről számolhattunk be, több éves átlagtermésünk 6-7 tonnányi volt, az idén viszont örülhetünk majd, ha az előrejelzések szerinti 3 tonnányi átlagot meghaladja. A községek területén egyébként a legnagyobb területen vetett haszonnövény a kukorica, körülbelül 37 ezer hektárnyit található belőle a szántóföldeken. A cirok és ipari borsó minta-parcelláinkkal első sorban az állattenyésztőkre gondoltunk, akik olyan haszonnövények vetésével szeretnének foglalkozni, amit az udvarban is hasznosítani tudnak. A cirkot például nagyon sokan silózzák.
Az aszályos év valószínűleg meglátszik majd a termények árán is, találgatásokba bocsátkozni azonban senki sem mert a szakemberek közül a rendezvényen. Köztudottan – és a termelők tapasztalata is erről tanúskodik – az állam nem igazán kompenzálja az időjárási viszontagságok miatti kárt. Ígéretek ugyan vannak, de a bemutatón résztvevők közül többen is abbéli aggodalmuknak adtak hangot, hogy az idén is cserben lesznek hagyva.
A pacséri határ is erősen megszenvedte a szárazságot – tudtuk meg Szél Szabolcstól.
– Talán ebben az évben az olajrepce volt az, aminek a hozama és az ára is tűrhetőnek mondható. A sörárpa és az árpa hozamán meglátszott az idei kemény tél, a kukoricára számítottunk, hogy majd egy kicsit jobban sikerül, sajnos csalódnunk kellett. Az állami támogatással kapcsolatban azt tudom mondani, hogy hiszem, ha látom. Kételkedünk a földműves-társaimmal erősen, hogy bármi miatt is kapunk állami segítséget. Hivatalosan az a kifogás, hogy ők nem tudják befolyásolni a világpiaci árakat, viszont sajnos az itteni felvásárlási árakat igencsak le tudják nyomni a felvásárlók, hogy aztán kiszállítva az országból kaszálhassanak a kereskedők. Világszinten gyenge termés volt az idén a kukoricából, ennek hatására reméljük a jobb árakat – mondta a pacséri földműves.
A rendezvényen elhangzott, hogy Topolyán munkacsoportot alakítottak a közelmúltban a keletkezett károk felmérésével kapcsolatban a tartományi, illetve a minisztérium illetékeseinek bevonásával, és remélhetőleg jövő hét végén lesz majd ezzel kapcsolatban új információ.
