Tanulságos lehet nemcsak a református egyház részére, hanem valamennyiünk számára, akik kézbe vesszük Szász Károly püspöknek a bácskai református gyülekezetekben, 1885-ben tett vizitációjának feljegyzéseit tartalmazó „A későbbi kor tanúságára” című, vaskos, a közelmúltban megjelent dokumentumkötetet, – hangzott el többek között az Apáczai Diákotthon Fiúkollégiumában szerdán este megtartott könyvbemutatón.
Fotó: Stanyó Gábor
A Besnyi Károly szerkesztette és bevezetőjét tartalmazó, űrpótló dokumentum-kiadvány a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság (VMHT), Vajdasági helytörténeti adattár sorozatának második kötete, mondta a vendégeket, a szerkesztőt, Pastyik László helytörténészt és a megjelenteket köszöntve Stanyó Gábor, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház újvidéki gyülekezetének gondnoka.
A VMHT-nek a reformáció 500. évfordulójára kiadott, Bárth Jánosnak, a Kecskeméti Múzeum igazgatójának, a Bácskai magyar reformátusok a XIX. század elején c., a sorozat első kötete adta az ötletet az ilyen jellegű kutatás folytatására, nyomatékosított Pastyik László felvezetőjében. A vidékünkön az első, a Báthori Gábornak, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének az 1819. évi vizitációját dokumentáló kötet után, a második vizitáció hiteles leírásáról szól az újabb kiadvány. A Bácsfeketehegyen tartott könyvbemutatón elhangzott javaslat alapján, a VMHT vezetősége szeretné megjelentetni a harmadik püspöki vizitáció dokumentumait is. Ravasz László püspök 1942-ben jegyezte le észrevételeit a református gyülekezetekről, de kutatásra vár még a Békés-bánsági Egyházmegye. Ezek a feljegyzések szinte űrpótlóak is: az akkori, egyházi állapotokat tükrözve, sajátos korrajzok is egyben. S, mint ahogy az újabb kiadvány címe is jelzi, tanulságul szolgál(hat) szűkebb és tágabb környezetünkben is. A tudomány, az egyháztörténet, a gyülekezeti élet összefonódása izgalmas lehet a kor kutatói mellett minden olvasó számára. Felér egy időutazással is, jegyezte meg több szempontból Besnyi Károly. Újvidék egyháztörténete, kiemelten a református gyülekezet története pl. majd 80 oldalnyi dokumentumról szól, részletes leírást adva a közadakozásból épült templomokról is, hitelesen közölve a lelkipásztorok leveleit is. Az is sokat mondhat mai olvasójának, hogy a püspöki vizitáció ünnepnek számított az akkori teljes lakosság körében. Szász Károly püspök érkezését egyaránt köszöntötték a különböző felekezeti templomok harangjai, a lelkipásztorok, az ünneplőbe öltözött hívek a falvak határában, fiákerral várták.
Az újvidéki állapotokról szóló harmadik rész (1860–1885) kiemeli, hogy Mányoky Imre lelkipásztor megválasztásával, a templomépítés elkezdésével együtt erősödött, kovácsolódott jobban össze az akkori ország különböző vidékeiről érkezett reformátusság. Tanulságos az ebből a korból az utókorra maradt feljegyzés, miszerint a sokfelekezetű településen alkalmazkodás, egymáshoz igazodás nélkül nem lehet élni.
