Az április 24-ére kiírt, rendkívüli köztársasági parlamenti választások egyben azt is jelentették, hogy a képviselőház valahol a mandátum felénél kénytelen volt berekeszteni a munkáját, s hamarosan egy új, ezúttal talán négy éves, teljes mandátum veheti kezdetét. Az újvidéki Vicsek Annamária az elmúlt két esztendőben a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőcsoportjának tagjaként dolgozott a parlamentben, most is a VMSZ képviselőjelöltjeként indul az országos szintű megmérettetésen.
Vicsek Annamária (Fotó: Virág Árpád)
Milyennek ítéli az elmúlt két évet, voltak-e heves viták a parlamenti munka során?
– Mivel ez volt az első mandátumom, összehasonlítási alappal nem rendelkezem, nem voltam tagja a korábbi parlamenti összetételek valamelyikének. Persze, annyit elmondhatok, hogy az ellenzék és a hatalmi párt között voltak ebben a két évben olyan viták, amelyek olykor már kellemetlenné váltak sok jelenlévő számára, így számomra is. Ami a Vajdasági Magyar Szövetség frakciójának a kommunikációját illeti a többi párttal, a felszólalókkal, állíthatom, hogy a végsőkig korrekten viselkedtünk, úgy beszéltünk a parlamentben, hogy az méltó legyen a ház tekintélyéhez.
Hogyan tudott a VMSZ képviselőcsoportja hozzájárulni a kisebbségi jellegű problémák rendezéséhez?
– Minden egyes, parlamentbe érkezett törvényjavaslat esetében az volt az első feladatunk, hogy alaposan átfésüljük a szövegeket, azt vettük figyelembe, hogy azok milyen módon befolyásolják a nemzeti kisebbségeket. Azt is megvizsgáltuk minden alkalommal, hogy a tartományi hatáskörök tekintetében mit jelentenek a javasolt előírások. Azokban az esetekben, amikor bármelyik említett két területhez kapcsolódó jog csorbulni látszott, módosító indítványokat fogalmaztunk meg. Az esetek többségében ezeket az indítványokat el is fogadták.
Milyen konkrét eseteket emelne ki?
– A tankönyvtörvény javaslatakor például indítványoztuk, hogy a kisebbségi nyelvre lefordított könyvek ne lehessenek drágábbak az eredeti szerb nyelvű tankönyveknél. A VMSZ óriási sikerének, többéves munka eredményének tartom a részarányos foglalkoztatás terén megvalósítottakat. A módosító indítványunknak köszönhetően amikor két egyforma képzettséggel rendelkező szerb és kisebbségi, a mi esetünkben magyar ajkú személy jelentkezik egy adott munkahelyre, akkor a kisebbségit, vagyis a magyart kell előnyben részesíteni. Ez csak néhány példa arra, hogyan tudtunk hatni a törvényalkotóra egyes kisebbségi kérdésekben.
Mire figyeltek a tartomány jogait illetően?
– Elsősorban arra összpontosítottunk, hogy a tartományi titkárságok hatáskörei, illetve magának Vajdaságnak a hatáskörei semmiféleképp se csorbuljanak, hiszen a Vajdasági Magyar Szövetség az elmúlt huszonkét évben mindig is kiállt az autonómia mellett, s az autonómiát csak ilyen módon lehet megvalósítani.
Hogyan készül a következő mandátumra, mivel fog foglalkozni?
– A parlamenti munkán belül az elmúlt két évben is az én területem volt az oktatás, valamint a szociális kérdések és a munkaügy. Ennek a két bizottságnak voltam a tagja. Emellett az egészségügy és a kultúra voltak még azok a területek, amelyek az én feladatomat jelentették. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a többi kolléga nem foglalkozott ezekkel a törvényekkel, vagy hogy én nem foglalkoztam volna más témakörbe tartozó jogszabályokkal, mindannyian követünk minden törvényt. A felsoroltak jelentik a számomra hangsúlyosabbnak számító témákat, ezek kapcsán szólaltam fel eddig a parlamentben, ezt teszem a jövőben is. Ha valakinek bármilyen kérdése merül fel, akkor hozzám fordulhat e négy témakör kapcsán, ezért is számít jónak a képviselőcsoport tagjai között e munkamegosztás.
