Szombaton a helyi közösségi választásokon a demokratikus előjelű pártok által indított személyek kerültek ki győztesként, és a helyi közösség tanácsa, valamint a felügyelőbizottság tisztségeit ezután is ők tölthetik be. A hatalom átvételét megcélzó, és ádáz harcot vívó Szerb Radikális Párt és a Szerbiai Haladó Párt szimpatizánsai jócskán alulmaradtak. A VMSZ két tagja, Sípos Mihály és Braskó Csaba is bekerültek a tanácsba.
Talán soha nem tapasztalt érdeklődés övezte szombaton a helyi közösségi választásokat Piroson, ahol a helyi közösség tanácsa 11 és a felügyelőbizottság 3 tagját választották az elkövetkező négy évre. Habár személyek és nem pártok között kellett választani, mégis tulajdonképpen öt tömörülés mérte össze erejét. Az egyik a demokratikus tömb, a Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Szerbiai Szocialisa Párt, a G17 Plusz, a Szerb Megújhodási Mozgalom és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői alkotta tömörülés, a másik a Szerbiai Radikális Párt, továbbá a Szerbiai Haladó Párt, a Szerbiai Demokrata Párt és ötödikként a polgárok egy csoportja.
Valamennyi érdektömörülés képviselői az utóbbi évek legagresszívebb kampányát folytatta, és érdekes mód, mindegyik szinte ugyanazt ígérte választópolgárainak, ha hatalomra segítik őket. Első számú vesszőparipájuk a szennyvízlevezető rendszer kiépítése volt. Annyi magas rangú politikus a faluban talán még sohasem járt, mint a múlt héten, és a lakosok gondjai iránt tapasztalt odafigyelés is feltűnő volt. Az utóbbi négy évben hatalmon levő demokrata tömörülés a választást megelőzően röptében kimeszeltette a községháza épületét, továbbá a Vajdasági utca, vagyis a helybeliek között nevezett magyar nagy utca egy részét kiaszfaltoztatta, és számos utcában rendületlenül kátyúztak. A hét derekán a média kísértében Igor Pavličić, Újvidék polgármestere ünnepélyesen lehelyezte a pirosi szennyvízszűrő állomás alapkövét, és azt ígérte, két év múlva a csatornahálózat hiányának gondja már a múlté lesz. A Szerbiai Haladó Párt belgrádi magas rangú tisztségviselői az utóbbi évtizedben betelepült lakosok engedély nélkül felépített házainak gyors és kisebb költséggel járó legalizálását, és kialakított utcáiknak közművesítését ígérték, választóik csemetéinek még cipőket is osztogattak. Szombaton „ügyfeleiket” dzsipekben szállították a szavazóhelyig, a rossz nyelvek szerint a választásokon való részvételt pénzbelileg is jutalmazták. Tehát, szinte mindenki megtalálta érdekét, hogy kimenjen a választásokra. Ez a gyakorlatban is tapasztalható volt, ugyanis a reggeli óráktól kapuzárásig tömegesen, kígyózó sorokban vonult a lakosság az urna elé.
A mintegy 5400 bejegyzett, szavazati joggal rendelkező pirosi lakos közül 1706 személynek sikerült leadnia voksát, ám 180 szavazatot a számlálóbizottság érvénytelenített. A demokratikus előjelű pártok zászlaja alatt induló 11 személy átlagban 670–720 szavazatot kapott, jóval többet, mint a Szerbiai Haladó Párt helybeli vezetője, aki 417 voksot szerzett. A Szerbiai Radikális Párt listáján szereplő kiválasztottak átlagban 240 szavazó bizalmát nyerték el, míg a Szerbiai Demokrata Párt által jelöltek 100 körül kaptak. Hasonló eredménnyel (átlagban mintegy 140 szavazat) szerepelt a Polgárok Csoportja által javasolt tagok is. A mintegy 700 lelket számláló helybéli magyarság közül 210-en adták le szavazatukat, és a megmérettetésben induló mindkét VMSZ tagot sikerült bejuttatni a tanácsba.
A 35 fokos hőségben és a hatalmas tolongásban sokan elégedetlenségüket fejezték ki, hiszen még a déli órákban is fél óránál többet kellett sorban állni, délután pedig két órán át tartó álldogálás sem volt elég. A választók a jelenlegi faluvezetést okolták, hogy ennyi voksolót miért csupán egy helyre, az általános iskola épületében megnyitott szavazóhelyre irányította és nem nyitott még egy vagy két szavazóhelyet. A rossz szervezésre hivatkozva sokan kifordultak a sorból, vagy nem is szánták rá magukat, hogy leadják voksukat. Azt üzenték az új összetételű tanácsnak, hogy mandátuma során a sok ígéret mellett erre is fordítson gondot.
