A Vajdasági Közegészségügyi Intézet járványügyi osztályának adatai arra engednek következtetni, hogy hamarosan fokozottabb kullancsveszéllyel kell térségünkben – így Újvidéken és környékén is – számolni. Az említett osztály aktuális adatai napi 5-6 kullancscsípéses esetről számolnak be. Dr. Jovan Vukadinov osztályvezető, a Građanski list-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy körülbelül egy hónap múlva kell erősebb kullancsinvázióra számítani, ami azért jelenthet nagyobb veszélyt, mert olyan évszakban vagyunk, amikor kedvez az idő a táborozásoknak, vízparton történő pihenéseknek és más zöld szabadidő-programoknak, ahol nagyobb az esélye annak, hogy találkozzunk ezzel az élősködővel. Habár a kullancsnak nincs igazi „lakhelye“, épp úgy előfordulhat a városban, saját kertünkben is, mint a többi „népszerűbbnek tartott“ helyen. Igaz, a kullancscsípés áldozatai közt gyerekek és felnőttek egyaránt lehetnek, a kicsik mégis jobban ki vannak téve a veszélynek. Ezt alátámasztja az az adat is, hogy mindig több a kullancscsípés miatt kezelt gyermek, mint a felnőtt. Gyakran a kisgyermek fejbőrébe fészkeli be magát a kullancs, a haj miatt nem vesszük észre, csak akkor válik láthatóvá , miután már teleitta magát vérrel. Fontos lenne tehát, hogy a szülő naponta tüzetesen átnézze gyereke fejét. Abban az esetben pedig, ha valaki netán egy új szemölcsre emlékeztető kinövést fedez fel valahol a testén, okvetlenül vizsgálja meg azt nagyító alatt, ugyanis csak így válnak láthatóvá a kullancs apró végtagjai.
Dr. Vukadinov beszámolt arról is, hogy a múlt hónap folyamán mintegy 20 pácienst kezeltek a kullancscsípés okozta Lyme-kór (kullancs-encephalitis) miatt. A Lyme-kór egyébként a Borrelia burgdorferi nevű baktérium által okozott megbetegedés, amelyet az e kórokozóval fertőzött kullancsok terjesztenek, tehát nem mindegyik kullancscsípés okoz Lyme-kórt. A betegség lefolyásának három fázisa van: az elsőt a bőr csípés helyén történő kipirosodása jellemzi, s eltarthat akár 3-4 hétig is, majd a következő fázisban már az ízületeket, szívet és a központi idegrendszert támadja a betegség (szívritmuszavart okozó szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideg- és ízületi, többnyire térdízületi, gyulladás jelentkezik). Az utolsó fázis – amennyiben továbbra sem kezelik – a beteg állapotának további rosszabbodásával, az esetek 5 százalékában például bénulással, nagyon ritkán pedig elhalálozással jár. Természetesen, az esetek döntő többségében tünetmentesen gyógyítható a betegség ha az ember idejében orvoshoz fordul, fontos még az első fázisban elkezdeni a kezelést.
A kullancs felfedezését – azon kívül, hogy kedveli a kevésbé látható testfelületeket kiválasztani – még az is megnehezíti, hogy csípés közben olyan anyagot bocsát ki, mely helyi érzéstelenítőként hat, nem érezzük a csípést. Egy korábban végzett kutatás alapján elmondható, hogy a Fruška gorán élő kullancsok 17-29 százaléka fertőző, s az erdei egerek hozzásegítenek a fertőzésveszély fenntartásához.
A kullancs felfedezésekor mindenképp forduljunk szakemberhez, semmiképp sem javasolt az, hogy saját magunk távolítsuk el a kullancsot, esetleg különféle folyadékokat (olaj, benzin stb.) öntsünk rá, mert így még inkább növeljük a fertőzésveszélyes baktériumok vérbe jutásának esélyét. Ugyanakkor, az antibiotikumok esetleges alkalmazásáról való döntést is minden esetben bízzuk az orvosra.
