2024. július 16., kedd

Tömeges gyászgyülekezet


(Fotók: Dávid Csilla)

Az újvidéki rakparton lévő szoborcsoportnál hétfő délben legalább kétezren gyűltek össze a razzia 70. évfordulója alkalmából megszervezett gyászrendezvényen, ez volt az utóbbi évek legtömegesebb megemlékezés a razziáról. A tömegben viszonylag sok fiatalt láthattunk, sokan gyertyát gyújtottak. A szertartás ezúttal a papság szervezésében zajlott, a politikusok nem szólaltak fel, sőt: Aleksandar Jovanović ,városi képviselő-testület elnöke szerint őt, és még néhány tartományi politikust, vendéget – köztük a Magyarország és a Izrael nagykövetét –, továbbá a polgármestert az egyház biztonsági szolgálata nem engedte be a szoborcsoport körül elkerített területre.

Jovanović szerint neki és a vendégeknek több tucat fehér köpenyes fiatalember állta útját, és ellehetetlenítették számukra a bejutást az elkerített részre. Az esetet követően Jovanović tiltakozása jeléül elhagyta a gyászrendezvényt, majd amikor a papok befejezték a szertartást, visszatért koszorúzni.

– Nem akartam botrányt előidézni, csak egy szál virágot szerettem volna elhelyezni az emlékműnél. Nyilvánvaló, hogy Irinej Bulović püspök politikát űz az eseményből, ennek érdekében még attól sem riad vissza, hogy visszaéljen az áldozatok emlékével – nyilatkozta Jovanović.

Emlékeztetőül: az önkormányzat és a szerb pravoszláv egyház között már huzamosabb ideje nézeteltérések állnak fenn, a razzia-emlékműsorral kapcsolatban azon egyezkedtek, hogy ki szervezi meg, mikor és ki fog felszólalni rajta.

A rendezvényen az egybegyűltekhez szólt Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal központ vezetője, arról beszélt, hogy a bűncselekményekre két módon reagálhatunk: igazságszolgáltatással és emlékezéssel.

– Az előbbi sajnos hiányosságokat mutat – mondta Zuroff, és emlékeztetett arra, hogy a magyarországi bíróság tavaly bizonyítékok hiányában felmentette a vád alól Képíró Sándort, a razzia egyik szervezőjeként vádolt valamikori csendőrparancsnokot.

– Ezért fontos az emlékezés, tudtára adjuk mindenkinek, hogy egy politikai színezetű bírósági ítélet sem moshatja le a bűnt azokról, akik a szörnyűségeket elkövették – hallottuk a nácivadásztól.

A pravoszláv gyászszertartást Irinej pátriárka mutatta be, beszédében kitért arra, hogy a 70 évvel ezelőtti vérengzéseket nem csak idegen katonák követték el, hanem részt vettek bennük szomszédaink is. Azok, akik egy utcában laktak a kivégzettekkel, ugyanazt a Krisztust dicsőítették, de másik egyházak tagjai voltak. A razziát nagyobb tragédiának minősítette, mint az Attila hun hadvezér által elkövetett borzalmakat.

A zsidó hitközösség nevében Isak Asiel főrabbi mondott gyászbeszédet.

A megemlékezés után az emlékművet többek között megkoszorúzták a tartományi vezetők, továbbá Nikowitz Oszkár magyar nagykövet is.

A Racija 1942 emlékegyesület a délután folyamán gyászszertartást szervezett az újvidéki strandon is, ott, ahol a kivégzések zöme történt. Követelik az illetékesektől, hogy a strandon is helyezzenek el emléktáblát. Ezen a rendezvényen az újvidéki pravoszláv papok mutattak be gyászmisét.

Az újvidéki razzia 1942. január 21-e és 23-a között zajlott, eltérőek az adatok arról, hogy hány újvidéki polgárt mészároltak le – a hivatalos számnyilvántartás nagyjából 1246 nevet, 489 férfi, 415 nő, 165 gyermek és 177 idős személy nevét említi, egyes kutatók 3400-on felüli számot emlegetnek. A hivatalos nyilvántartásból kiderül az is, hogy az áldozatok közül 809-en zsidók, 375-en szerbek, 18-an magyarok, 15-en oroszok, 13-an szlovákok, 9-en horvátok, 3-an németek, ketten-ketten pedig ruszinok és szlovénok voltak.


Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke emlékeztetett arra, hogy sohasem szabad megfeledkeznünk a történtekről.

– Mindig szem előtt kell tartanunk azt, hogy micsoda tragédiákhoz vezet a gyűlölet és a türelmetlenség, a fasizmus fűtötte ideológiák. 70 évvel ezelőtt Vajdaságban csak azért öltek meg több ezer polgárt, mert más vallásúak, más nemzetiségűek voltak, mint gyilkosaik, ez volt valószínűleg vidékünk történelmének egyik legsötétebb oldala. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy többé ne fordulhasson elő ilyesmi, a jövő nemzedékeit megértésre, a mások iránti türelemre, tiszteletre kell nevelnünk! – mondta Egeresi, és emlékeztetett arra is, hogy a kollektív bűnösség fogalma nem létezik, bűnösök csak különálló személyek lehetnek.