A gömbökből álló kereszt, amely a péterváradi vár misztikus pajzsának a részét képezi (Fotó: Dávid Csilla)
Ezekkel a golyókkal a tudósok, a hivatásos kutatók nem foglalkoztak. Figyelmüket minden bizonnyal nem kerülték el a falba fúródott kőlabdák. Egy időben azt állították, hogy ezek valóban ágyúból kilőtt lövedékek. Veljko Milkovićnak erről más a véleménye.
– Ötven éve kutatom, járom a várat, alagsorait. Kutatásaimról több könyvet is megjelentettem. Bennük említést tettem ezekről a gömbökről, amelyeket a vár misztikus pajzsának neveztem el. Az kizárt, hogy a gömbök ágyúgolyók, illetve ágyúból lőtték volna ki a kőlabdákat. Ha így történik, a golyó körül a fal megrepedezik, és idővel talán még ki is esik. Szerintem ezeket a golyókat a vár falának építésekor helyezték oda. Még azt sem tudjuk, hogy ezek valóban golyók vagy csak fél labdák. Ilyen fél labdákat láthat a látogató, amikor kocsival kapaszkodik fel a várba az utolsó várkapu melletti jobb falon. Négy labda helyezkedik el hasonló rendszerben, mint a Mérleg csillagkép. Itt, a téglafalban, a golyók felett egy arc is kivehető. Ha tudjuk, hogy az erődítményt 1692. október 18-án kezdték építeni, akkor arra is következtethetünk, hogy a gömböket tudatosan helyezték el a Mérleg csillagkép alakjában. Egyébként ilyen golyókból több van a vár falaiban, de mind a keleti és a délkeleti falakon. Szerintem a golyóknak a várépítők misztikus szerepet szántak, egy fajta misztikus pajzsot képeztek a törökök ellen. Az emberek akkor is hittek a túlvilági erőkben, éppen úgy, ahogy ma is hisznek.
A keleti felső kapu közelében levő bal oldali falon a golyók kereszt alakban helyezkednek el. Két kapu áll itt, fahíddal. A két kapu között, ott, ahol a nyári hónapokban a gyerekek fesztiválját, a Baby Exitet tartják vannak a falba ágyazott golyók, összesen hét darab. Keresztnek is nézhető, de széttárt karú emberre is emlékeztet.
– Szép emlékű Živko Marković történész erről a keresztről azt mondta, hogy nem kereszt, hanem széttárt karú embert ábrázol. Ugyanis a legenda szerint, amikor 1526-ban Szulejmán török serege elfoglalta a várat az utolsó várvédők széttárt karral, fegyvertelenül álltak a törökök elé. Én ezzel az elmélettel nem értek egyet. Szerintem a falon látható golyók keresztet alkotnak, a kereszt alatt levő két golyó pedig egy talapzat, és a földet jelöli. A vár déli részén az egyik alagútban van egy máltai kereszt. A vár másik végében pedig a Szent György-templom keresztje áll. Ha a máltai keresztet és a templom keresztjét összekötjük egy láthatatlan vonallal, akkor ezen a vonalon áll a falon levő kőgolyó kereszt is.
A három kereszt a téli hónapokban különös asztronómiai vonalban áll a Szíriusz csillaggal és a Sarkcsillaggal. Nem hiszem, hogy mindez véletlen volna, ugyanis a vár egyik építője az olasz Luigi Ferdinando Marsigli volt, aki nemcsak építészettel foglalkozott, hanem az asztrológia, a csillagászat, a földrajz, az archeológia és más tudományok kiváló ismerőjeként is jegyzi a történelem. Egyik fő műve, a Danubius Pannonica címmel a Dunáról szólt, és 1726-ban jelent meg.
A péterváradi vár még nagyon sok titkot, érdekességet rejteget, nagyon sok legenda fűződik hozzá. Sajnos mindez nincs kellőképen feldolgozva. Vannak-e még feltáratlan, teljesen ismeretlen alagsorok a vár alatt és a környékén, milyen szerepük volt a falban levő gömböknek, léteznek-e a várban szellemek, él-e még az alagsorokban bujkáló kígyó, hol van, és egyáltalán létezik-e a Duna alatt alagút...? Függetlenül attól, hogy mindezek a dolgok tudományosan még nincsenek feltárva, vendégcsalogatóként nagyon jól szolgálhatnak, szolgálhatnának.
– Várunk népszerűsítése szempontjából volna fontos – mondja Veljko Milković. – Egy idegenforgalmi magánegyetemen több előadást is tartottam a várról, ahol ezt is elmondtam. Azzal érveltek a professzorok és az idegenforgalmi dolgozók, hogy mindez ártana az Exitnek. Én viszont úgy gondolom, hogy ellenkezőleg. Hasznára válna.
Annál is inkább, mert az Exit mulandó világunkban egy pillanatot jelent, a vár titkai viszont ennél sokkal többet.
