A városi képviselő-testület korábban elfogadta azt a javaslatot, amelynek értelmében a városi szeméttelepet regionális hulladéklerakó- és hulladékfeldolgozó teleppé építik át. Egy civil kezdeményezés most azért neheztel az önkormányzatra, mert felháborodott polgárok szerint a kérdésben nem kérték ki kellő mértékben Újvidék lakóinak, és a szakemberek véleményét, a szeméttelep kibővítésének tervét nem tették közzé kellő módon, vagyis – elhallgatták a tervet.
A városi szeméttelep a múlt század hetvenes éveiben létesült, spontán módon alakult ki azon a helyen, amelyről előzőleg homokot hordtak el a Liman városrész feltöltésre. Noha úgy tűnhet, hogy a város szélén van, a látszat csal – a szeméttelep mindössze 3-4 kilométere helyezkedik el a város központjától, és nagyjából 4 kilométerre a városi vízlelőhelytől, azoktól a kúttelepektől, amelyekből Újvidéket „itatják”. A vízállástól függően a talajba jutó szennyezett víz eljut a kutakig is, az Újvidéki Egyetem szakemberei már negyed évszázaddal ezelőtt azon a véleményen voltak, hogy a szeméttelep nem megfelelő helyen létesült, túl nagy a környezetszennyezés és az egészségkárosodás veszélye, a szennyet, fertőzéseket a vizek, a rovarok, a madarak és légmozgás közvetítik. Ezen kívül egyesek azt állítják, hogy a szemét bomlásának következményeként keletkező metángáz komoly környezeti katasztrófát idézhet elő.
A Vajdasági Urbanisztikai Intézet hat évvel ezelőtt kidolgozott egy tanulmányt, amely a szeméttelep Vajdaság-szerte történő áttelepítését irányozza elő, a mostani helyen pedig erdőtelepítést javasol. A tervet a Tartományi Képviselőházban elfogadták, ezért nem világos, hogy honnan ered a bővítést előlátó terv.
Tény, hogy a szeméthegy mára hatalmas méretűre nőtt, meglehetősen csúf látványt nyújt a város bejáratában, meghatározza az Újvidékre érkező idegenek első benyomását. A szeméthegyen gyakran meggyullad a hulladék, a környéket sűrű, mérgező fekete füst lepi el, a szél irányától függően terjed a bűz.
Dr. Nagy Imre, az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karának keretében működő Geoökológiai Tanszék rendes tanára se nem ellenzi, se nem támogatja a szeméttelep bővítésének tervét, szerinte a kérdés mindenképp egy tüzetes elemzést és hosszú távra körültekintő átgondolást érdemel.
– Valójában a szeméttelepet nem rossz helyen létesítették, a gond abban van, hogy a város időközben kiterjeszkedett, és „körbenőtte”. Ha a bővítést, az átépítést európai szabványoknak megfelelően végzik el, akkor sem a talajba szivárgó szennyezett vizek, sem a keletkező gázok nem válnak veszély forrásává. Technológiai szempontból tehát nem lenne kifogásom a bővítés ellen, a hely azonban tájesztétikai szempontból továbbra is kérdéses, a szeméttelep közvetlen közelében most autópálya húzódik, bevásárlóközpont, ipari létesítmények épültek, valószínűleg szálloda is épül majd itt. Ilyenekből egyre több lesz a környéken, Újvidék ugyanis Futak és Veternik irányában már csak nehezen terjeszkedhet, így csak az északi irány marad szélesedésre. Ez egy fontos momentum tervezéskor, és ha tudjuk, hogy a szeméttelep közelében lakótelepülések is vannak, akkor egyre több tényező teszi indokolttá azt, hogy tartósabb megoldást kell keresni. Nagyon komoly átgondolást javasolnék, a város terjedése ezt megköveteli – hallottuk a szakembertől.
| Szerbiában 164 legális szeméttelep működik. Egyes felmérések szerint az összesített hulladék-újrahasznosítás aránya az országban mindössze 12 százalék, ez a részarány az európai államokban meghaladja a 60 százalékot. A szerbiai városok közül csupán Újvidék rendelkezik kommunális hulladékszelektáló- és feldolgozó létesítménnyel, de itt is csak a beérkező szemét 20 százalékát szelektálják, így a háztartási szemétben lévő újrahasznosítható anyagok mindössze 3 százalékát képesek kiválasztani. Ez az arány Szlovéniában 20-25 százalék. |
