Harmadik alkalommal választották államtitkárnak Lálity Urbán Emesét, aki 1975-ben született Zentán. Az Újvidéki Egyetem Szabadkai Építőmérnöki Karának Építőipari Tanszékén szerzett oklevelet. Kezdetben egy Magyarországon bejegyzett építőipari vállalatnál, majd Antalfalva önkormányzatában koordinátorként a be nem jegyzett épületek nyilvántartásánál dolgozott. 2020 végéig, szintén az önkormányzatban építésügyi felügyelőként látta el teendőit. 2020 decemberétől és 2022 novemberétől, a Vajdasági Magyar Szövetség javaslatára az Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium államtitkára, ahol többek között olyan, a vajdasági magyar közösség számára fontos építésügyi és infrastrukturális kérdésekkel foglalkozik, mint a szabadkai kerülőút, az Y elágazás autópályává fejlesztése, a horgosi autópálya-határátkelő bővítése és felújítása, a Szerbia és Magyarország közötti határátkelők fejlesztése, a Szabadka–Szeged vasútvonal, valamint a helyi és közutak felújítása.
– Harmadik mandátuma ugyan, de csupán 4 évet ölel fel, mégis ez alatt az idő alatt számos fontos projekt valósult meg, mindenekelőtt a Szabadka–Szeged, illetve a Belgrád–Budapest vasútvonal kiépítésére gondolok. Mikor ülhetünk fel Szabadkán először a Belgrádba induló vonatra?
– Nagyon hálás vagyok dr. Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének, hogy bizalmat és lehetőséget adott a közösségünk további segítésére. Számomra hatalmas megtiszteltetés és egyben nagy felelősség is az Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium államtitkáraként országos, nagy léptékű beruházások, ugyanakkor hasonlóan fontos a kisebb közösségek számára jobb élet- vagy munkafeltételeket biztosító projektek biztosítása, megvalósítása is.
Az elmúlt három és fél év alatt, 2020. november 3-tól azok az országos projektek kerültek/kerülnek befejezésre, amelyekre szabadon rámondhatjuk, hogy Szerbia területén elindítottak egy hullámot, a vasút fejújítását. Lehet, sokan nem is tudják, hogy megboldogult elnökünk, Pásztor István kezdeményezte a Belgrád–Budapest gyorsvasút felújítását, amelynek előhírnöke a Szabadka–Szeged alternatív vonalnak a felújítása volt. Helyi szinten, regionálisan régen esedékes volt a Szabadka–Szeged vonal, de ilyen módon elkerülhetetlen lett, és az országos költségvetésben kapott helyet. 2023. november 27-én megindult az utasforgalom, azóta is naponta öt kompozíció jár rendszeresen.
2022 márciusában, amikor megindult az utasforgalom a Belgrád–Újvidék felújított gyorsvasúton, még nem tudhattuk, csak reméltük a befektetés indokoltságát, és azt, hogy az utasok újra előnybe helyezik a kötöttpályás, környezettudatos tömegközlekedést az egyéni, gépkocsival történő utazás helyett ezen a reláción. Az első évben 5 millió utas használta, a fennmaradt 109 km hosszú Újvidék–Szabadka–országhatár szerbiai szakaszán is 200 km/órás utazási sebességgel fog közlekedni a vonatkompozíció. 2025 elején már utazhatunk Szabadkáról Újvidékre vagy Belgrádba.
Az életminőséget sokban befolyásolja a lokális utak karbantartása, felújítása. Területileg is törekszünk a térség egyenletes fejlesztésére, a Bezdán–Béreg, Topolya–Bajmok, Zombor–Szabadka, Hódegyháza–Tiszaszentmiklós utak már megújultak.
– A szerb–magyar határon is az elmúlt időszakban számos, határátlépést megkönnyítő intézkedés történt, ezen a területen a VMSZ milyen intézkedésekre számít az elkövetkező mandátum idején?
– A határátkelők tekintetében folytatjuk azon törekvésünket, hogy a Szerbia és Magyarország közötti határ átjárhatóbb legyen, rövidebb legyen a várakozás és a határátléptetési eljárás az utas, valamint a teherforgalom számára is. Ezt nem csupán a korábban említett Horgos–Röszke autópálya fejlesztésével és a Horgos–Röszke 2 határátkelő 5–23 órás nyitvatartásával segítjük, hanem továbbra is a határátkelők számának növeléséért és az ún. „kishatárok” jelenlegi, 7 és 19 óra közötti nyitvatartásának meghosszabbításáért szállunk síkra, hiszen azt tapasztaltuk, hogy ez iránt mutatkozik igény.
A Kelebia–Tompa 2-t egy teljesen új, nagy áteresztőképességű és infrastruktúrával megfelelően összekötött közúti utas- és teherforgalmat befogadó, közös határátkelőként képzeljük el, amelynek szerepe a Béreg–Hercegszántó és az új Horgos–Röszke 3 határátkelőkkel együtt egy teljesen más jövőt tesznek lehetővé.
– Az elkövetkező időszak is számos kihívás elé állítja a minisztériumát. Mely építkezésre lehet számítani a közeljövőben?
– Vajdaságban számos olyan projektről tudnék még említést tenni, amelyek megvalósítása már megkezdődött, és nagymértékben segítik térségünk fejlődését. Ilyen a Vajdaság mosolya gyorsforgalmi út, a Belgrád–Nagybecskerek–Újvidék autópálya vagy az Újvidéken épülő két híd. Utóbbiak nagymértékben fogják tehermentesíteni a belváros utait a folyamatosan problémát jelentő forgalmi dugóktól. Azokat a projekteket, amelyeket a lakosok jeleztek felénk, és segítik a vajdasági magyar közösség boldogulását, belefoglaltuk prioritásaink közé. Ezek megvalósítása természetesen előtérbe kerülhet azáltal, hogy államtitkári szinten jelen vagyunk a minisztériumban.
– A folyami közlekedés is egyre nagyobb hangsúlyt kap a szerb–magyar megállapodásokban. Milyen fázisban vannak a Tisza hajózhatóságát érintő intézkedések, fejlesztések, adminisztratív eljárások?
– A Tisza folyó hajózhatósága egy új zsilip kiépítésével nagymértékben javulni fog. A Tisza mint nemzetközi folyó nincs elég nagy mértékben kihasználva sem áruszállítás, sem utasforgalom szempontjából. A megfelelő feltételek megteremtése a vonzáskörébe tartozó térség fejlődéséhez és prosperálásához fog vezetni.
– Dr. Pásztor Bálint a helyi közösségek egyenlő arányú fejlesztését hangsúlyozza, amiben nagy szerep jut éppen az utak aszfaltozásának, de a kataszteri eljárásoknak is. Milyen fejlesztéseket támogat a minisztérium az elkövetkező időszakban, ha tudjuk, hogy a kormányfő, Miloš Vučević is az önkormányzatok azonos mértékű beruházásait hangsúlyozza?
– Az elnök úr, dr. Pásztor Bálint által szorgalmazott részarányos fejlesztés természetesen az infrastuktúrára is vonatkozik. Azért szállunk síkra továbbra is, hogy a közúti, vasúti, és az olyan, egyéb infrastukturális fejlesztések, mint amilyen a vízhálózat, a szennyvízhálózat és a szennyvízfeldolgozó üzemek egységesen épüljenek ki, az önkormányzatok arányos részvételével.
