Koszorúzással, kiállítással és könyvbemutatóval emlékeztek június 4-én, a nemzeti összetartozás napján a temerini tájházban a trianoni békeszerződés aláírásának 102. évfordulójára.
A jelenlévőket Szabó Gabriella, a Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Dalárda férfikórusának vezetője köszöntötte. A Himnuszt Balogh Sándor szavalata követte, majd az első világháború temerini hősi halottainak emléktábláinál a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a temerini I. helyi közösség és a Történelmi Vitézi Rend képviselői koszorúztak.
Balogh Sándor alkalmi szavalata az első világháborús emlékmű előtt (Fotó: Paraczky László)
A protokoll folytatásában megnyitották a Magyarságkutató Intézet vándorkiállítását, amelyet a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állították össze. A tárlat az első világháború és a trianoni békeszerződés közötti időszakot foglalja magában.
A kiállítást Korenchy László, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének alelnöke nyitotta meg, és többek között elmondta, a vándorkiállítás az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús szereplését mutatja be, majd az összeomlás időszakát, az első világháború végét és azt a krízishelyzetet, amely ezt követte. Láthatjuk és olvashatjuk Károlyi Mihály kormányának a rendeleteit, a Tanácsköztársaság létrehozását, a vörös diktatúra 113 napját, amely véres időszaka volt a magyar történelemnek. Egyúttal külön foglalkozik a békediktátumot követően az elszakított területekkel is.
A temerini I. helyi közösség koszorúját Varga Flórián helyezte el (Fotó: Paraczky László)
A Történelmi Vitézi Rend képviselői elhelyezték a kegyelet virágait (Fotó: Paraczky László)
− A Magyarságkutató Intézet Trianon előzményeit, a trianoni döntést és annak százéves hatásait bemutató, 24 részből álló, komplex történelmi plakátkiállításáról tudni kell, hogy eddig 32 település 50 helyszínén több mint százezren tekintették meg, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének támogatásával pedig több vajdasági településre is eljutott. A vándorkiállítást oda visszük, ahol a helyi szervezők meg tudják oldani a fogadást és gondoskodnak a teremről. Június 4-ét nagyon sokáig gyásznapként emlegették, utána pedig a magyar kormány átminősítette nemzetünk összetartozásának a napjára. A magyar kutatóintézet is ezt a címet adta a vándorkiállításnak. Ma a 12. helyszínre hoztuk el a kiállítást. Eddig főként iskolákban mutattuk be, köztük a temerini Kókai Imre Általános Iskolában is, a kisebb településeken pedig a művelődési egyesületben vagy a városházán gondoskodtak helyszínről. Örülünk, hogy mindenhol szeretettel és érdeklődéssel fogadták – mondta Korenchy László.
Korenchy László, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének alelnöke megnyitja a kiállítást (Fotó: Paraczky László)
Kiemelte, 102 évvel ezelőtt rólunk, sorsunkról, országunkról és nemzetünkről döntöttek, de nélkülünk.
− A trianoni békedelegáció tagjait, akárcsak a közönséges bűnözőket, rendőri kísérettel vezették el a helyszínre, és aláíratták velük az országot feldaraboló egyezményt, beleszólásuk az eseményekbe nem volt. Megosztottak bennünket ellenségeink és a velük szövetkező árulók, a Károlyi-időszak és a vörös diktatúra emberei. Ezen a megosztottságon nemzetünknek tovább kell lépni és újraszervezni mindazt, amit egykor leromboltak – fogalmazott a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke.
Az est folytatásában bemutatták Pintér József: „…és megszólaltak a szülőföld néma sebei” című kötetét, amely a Péterrévén történt 1944–45-ös partizánterror eseményeit dolgozza fel. A szerzővel Csorba Béla tanár, költő, néprajzkutató beszélgetett.
A kiállításmegnyitó és a könyvbemutató közönsége (Fotó: Paraczky László)
Az est moderátora emlékeztette a jelenlévőket, hogy a péterrévei születésű szerző az 1990-es évek óta kutatja a témát, és kitartó, aprólékos, minden mozzanatra kiterjedő kutatómunkájának a gyümölcse, a Szennyes diadal című kötet 2014-ben jelent meg, és a partizánok által Szenttamáson történt véres bosszúhadjárat részleteit tárja az olvasó elé. Kiemelte, Pintér József a péterrévei helytörténetet és az 1944–45-ös eseményeket több mint 10 éven át kutatta és vette nyilvántartásba, mindennek eredménye pedig egy 550 oldalas, apró részleteket is tárgyilagosan feldolgozó és ismertető könyv.
A könyv szerzője, Pintér József (balról) és Csorba Béla (jobbról) moderátor (Fotó: Paraczky László)
A kötet bevezető részében a szerző – szakirodalomra támaszkodva – bemutatja Péterréve történetét a kezdetektől. Adatokat találunk a törökök kiűzését követő visszatelepítésekről, a szabadságharc utáni korszakról, valamint az itteni magyarok helyzetéről a két világháború közötti időszakban. A kötet folytatásában feldolgozta a szerző a honvédség bevonulásától a „felszabadulásig” terjedő időszakot, azt követően pedig a magyarellenes hangulat szításáról és a ‘44-es véres megtorlás részleteiről olvashatunk.
A rövid életrajzi összefoglalót követően Pintér József eddigi munkásságát összegezve elmondta, a történelem, ezen belül pedig a nemzeti történelem iránt már gyermekkorában érdeklődött.
(Fotó: Paraczky László)
− Mindez idővel bővült kisebbségi sorsunk alakulása, nagy vérveszteségünk és fogyatkozásunk okainak, okozóinak kutatására. Nem akartam haszontalan nyugdíjasként tengetni hátralévő éveimet, s több éven át járogattam vissza szülőfalumba, alkalmaként csaknem 100 kilométert autózgatva, nem kis fáradságot és költséget vállalva jegyezgettem a némasági fogadalmukat feladó és beszélő, bátor kortársak nyilatkozatait. Kezdetben csupán a saját múltismeretem bővítésére szántam az adatgyűjtést, hiteles egyházi és levéltári dokumentumok tartalmának és a magyar holokausztra emlékező bátor kortársak nyilatkozatának összevetésével. Nem kis fáradsággal és költséggel, évtizedekig tartó kutatómunkával, esetenként fenyegető veszélyekkel szembesülve tártam fel fél évszázadon át az emlékezésre is tiltott igazságot, a nagylelkű szerb megbocsátást, a testvériség-egység és egyenlőség hazug szólamainak cáfolatára – fogalmazott a szerző.
A könyvbemutató után a szerző dedikálta a kötetet, válaszolt a jelenlévők kérdéseire, valamint a kiállítást is megtekinthették az érdeklődők.
