Találja fel magát a termelő!

Aggódnak a pirosi gazdák: küszöbön az aratás, de a búzát nem tudják majd földjeikről beszállítani a faluba, mert a vasúti töltés túlságosan meredek, megrakott pótkocsikkal nem lehet áthajtani rajta. Már kérték a helyszínen dolgozó kivitelezőket, hogy rendezzék az átkelőhelyet, de kérelmeik nem jártak eredménnyel. Azt mondták nekik: „Találjátok fel magatokat”!

 Már második gazdasági éve zajlanak a munkálatok a Belgrád és Budapest közötti, új vasút megépítésén, amely többek között áthalad a pirosi határon is, gyakorlatilag kettévágva azt. A munkálatok kezdete előtt három, sorompó nélküli átjáró volt a falu határában, de a faluban elterjedt mendemonda szerint – miután lefektetik a sínpárokat – csak egy felüljárón lehet majd megközelíteni azt a mintegy 1000 hektáros határrészt, amely a vasút túloldalán van. Csakhogy az említett felüljáróból mindeddig még az „f” sem készült el… Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy „a három helyett egy” , vagyis az új felüljáró megközelítése érdekében kilométereket kell majd kerülniük a gazdáknak ahhoz, hogy eljuthassanak a földjeikig! Ez persze nem érdekel senkit, meg az se, hogy mennyi idő, erő – és főként – üzemanyag fogy majd el éveken, évtizedeken, sőt egy életen keresztül – a hiábavaló traktorozgatásra, a kerülőkre!

A termelők hónapokon át hallgattak és szó nélkül tűrtek. Már eddig is nehezen lehetett átjutni az egyszer itt, másszor ott kijelölt ideiglenes átkelőhelyeken, és kapcsolható eszközökkel, megrakott pótkocsikkal ez már lehetetlen! De nemcsak ez a baj. Az éveken át gondosan rendezett dűlőutakat a falutól a munkálatok színhelyéig, mintegy 4 kilométeres hosszúságban, összevissza vágták az építkezéshez szükséges anyagot szállító nyergesvontatók és az erőgépek. A kamionok néhol még a termésbe is belehajtottak, letaposták, általában olyankor, amikor egy-egy tócsát kerültek ki. Mindezért senki nem vállalt felelősséget és jóvátételt sem. Pedig csupán egy kis jóakaratra lett volna szükség, hiszen az építőknek van földgyaluja, olyan erőgépe, amely rendbe hozhatná a termelők részéről karban tartott utakat, eredeti állapotba hozhatná őket. Olyan állapotba, mint amilyenben voltak mielőtt a gépek megérkeztek.
A termelők hiába panaszkodtak a helyi közösségben, ott csak ígérgetni tudtak, de hathatós segítség a probléma rendezése érdekében sehonnan sem érkezett. Pedig az idő sürget: az árpa aratása már megkezdődött, a búzáé pedig napok múlva esedékes. Nézzük, mit mondanak a gazdák!
– Előbb a vasúti átjárókat kellett volna megépíteni, és azután a vasutat. Amikor eső van, a dűlőutakat is összevagdossák, mert mindennap erre mennek az erőgépek. Az nem lehet megoldás, hogy a vasúton nem tudunk átmenni! Annyit mondtak csak, amikor panaszkodtunk, hogy „találjuk fel magunkat”! Az egyik átjárót felásták, a másikat meg nem töltötték fel kellőképpen, túlságosan meredek, megrakott pótkocsikkal, de még kombájnnal sem lehet áthajtani rajta, mondta Major Zoltán termelő.

– Gyakorlatilag lehetetlen áthajtani a töltésen. Az eddigi próbálkozások során csak részlegesen sikerült elhárítani a problémát, sajnos az továbbra is fennáll. A fél pirosi határ el van vágva a falutól, csak hatalmas, több kilométeres kerülőút árán, Kiszácson keresztül lehet megközelíteni Pirost, ám ahogy hallom, arrafelé is folynak munkálatok, úgyhogy jelenleg blokkolva vagyunk – hallottuk Milkov Slavuj gazdától.

– Két pótkocsit vontatva már lehetetlen átmenni a most kijelölt helyen, üresen még valahogy, de megrakottan sehogy! Nagy problémák lesznek! Nem törődnek a parasztokkal, ők csak a sajátjukat csinálják, ahogy nekik megfelel, ásnak, túrnak, taposnak, behajtanak a földekre, tönkretették az utakat! – mondta Bancsi Dezső.

– Akinek a vasúton túl van a földje, az nem tudja, hova vigye a búzáját. Kiszácsra szorulunk, mert Pirosra behozni nem lehet a gabonát, még kis pótkocsival sem lehet átjönni a vasúton. Körül kell menni: Kiszácson keresztül lehet csak bejutni a Pirosra, az átadóhelyre! – hallottuk Bancsi Gábortól, akinek nemcsak fuvarosként, hanem kombájnosként is meg kell birkóznia az újonnan előállt helyzettel.