A természet, a Tisza szerelmesei ezekben a napokban egyre többször teszik fel a kérdést: miért késik, és egyáltalán lesz-e idén tiszavirágzás? A kérdés valóban aktuális, hiszen az elmúlt több mint tíz éveben megszokott látvány volt június közepe táján a Tiszában helyenként tömegesen élő kérészek rajzása, a tiszavirágok káprázatos alkonyat előtti násztánca. A kérésznász 5-6 napja alatt százak, Magyarkanizsánál pedig ezrek keresik fel a város feletti folyókanyarulatot, hogy szemtanúi, részesei legyenek egy semmi mással össze nem hasonlítható természeti csodának, amely több millió éve ugyanazon forgatókönyv alapján játszódik le az élet örökkévalóságát hirdetve.
Az idei tiszavirágzás forgatókönyvét a természet már három évvel ezelőtt megírta, az utolsó lapot, a kérészek három éven át tartó fejlődési ciklusát lezáró, alig néhány órán át tartó nász dátumát azonban késlelteti. Amíg a folyó vizének hőmérséklete nem éri el a rajzáshoz megfelelő, húsz fokot meghaladó értéket, addig a hároméves életciklusuk utolsó, sorsdöntő, a következő kérészgenerációt megalapozó jelenetére várni kell.
Három éve is, 2007. június 9-e és 11-e között, a Tisza vajdasági szakaszán Magyarkanizsánál volt a legintenzívebb a virágzás. Akkor nem volt nagy áradás, szép napos, meleg időben, délután 5 és 7 óra között több napon át igen intenzív kérésztáncban gyönyörködhettünk. Amennyiben a három éven át tartó, több mint egytucatnyi vedléssel kísért lárvafejlődést komolyabban nem zavarta meg semmi, és nem történt nagyobb pusztulás, akkor bízhatunk, hogy nem marad el a tiszavirágzás, csak késik.
Kivárnak a kérészek. Rajzásra készen várják a szaporodáshoz legkedvezőbb pillanatot. Az agyagos folyómederbe vájt csőszerű járatban eltöltött három évhez viszonyítva néhány hetes csúszás a kérészek életében nem jelent rendkívüli helyzetet. Az történhetett, hogy a hideg május valamennyire lelassította a fejlődés utolsó fázisát.
Annyi bizonyos, hogy a rendkívül hideg és csapadékos tavasz és nyárelő miatt a tiszavirágzás átcsúszik júliusra. A Tiszával együtt öregedő halászok és horgászok elmondása alapján volt már rá példa, hogy a Tisza július elején virágzott. Négy-öt nap nyári meleg meghozhatja a kérészek rajzási kedvét. Bár a Tisza mellékfolyóin, különösen a Maroson érkező újabb árhullám miatt nem várható gyors apadás, és a kavargó, zavaros, hordalékkal terhes, óriási víztömeg csak nagyon lassan melegszik. A sebesen kavargó folyóvíz sokat ronthat a megtermékenyítésre kerülő kérészpeték túlélési esélyein.
Kedvezőtlen mederadottságú, iszapos folyószakaszon – sajnos ebből van legtöbb a Tisza hazai szakaszán – kevés az esély arra, hogy a fejlődésnek induló apró kérészlárvák olyan szilárdságú aljazatot találjanak, amelybe a betemetés, az iszaplerakódás veszélye nélkül beáshatják magukat.
A nagy termetű, becslések szerint évmilliók óta változatlan formában fennmaradt kérészfaj minden bizonnyal túl fogja élni a jelenlegi rendkívül szélsőséges időjárás okozta kellemetlenségeket is, és napokon belül újra megcsodálhatjuk a szívet-lelket megérintő Tisza virágzását, a kérészek násztáncát, egy életciklus záró felvonását és egy új élet kezdetét.
