2024. július 18., csütörtök

Miért népszerűek a környezetismereti táborok?

TÖRÖKKANIZSÁN KÉRDEZTÜK

A kérdés pontosan így hangzott: miért vonzóak a nyári környezetismereti táborok? Akik válaszoltak: a Tisza-tábor lakói, törökkanizsai középiskolások.

Keszék Kornél, a törökkanizsai gimnázium elsős diákja: – Minden nyáron részt veszek a Tisza-táborban, jól érzem itt magam, kialakult egy 10–15 fős, állandóan visszajáró társaság. Az évek során több tucat madarat, hüllőt, rovart és egyéb állatfajt ismertem meg. A madárgyűrűzés révén közvetlen kapcsolatba kerülünk a természet e csodálatos, korábban elérhetetlen, megfoghatatlan teremtményeivel. Akkor lehet igazán megismerni egy vadon élő állatot, ha közvetlen kapcsolatba kerülünk vele.

Szilágyi Edvárd vadgazdálkodást tanul Csongrádon: – Én vadász is vagyok, de az igazi vadász egyben természetvédő is, gondoskodik a vadról, és nem károsítja a természetet. Én is visszajáró részvevője vagyok a tábornak, mivel vadgazdálkodást tanulók, nekem úgymond szakmába vág a madárvilág alaposabb megismerése. A Tisza mellett egy bokros, bozótos területen állítottuk fel a tábort és a hálókat, egész nap fogjuk a madarakat, gyűrűzzük és mérjük őket. Sok ugyan a szúnyog, de már megszoktuk.

Ágoston Tamás gimnazista: – Apámnak köszönhetően már kiskorom óta táborozok, megszoktam és szeretem a nomád sátoros életet. Az idén már több természetvédelmi és madarásztáborba is eljutottam, jártam Ludason és a Stara planinán is. A szünidő aktív eltöltését jelenti a táborozás, hiszen a szervezésben is részt veszek. A bodzásban mozog a legtöbb énekesmadár, a bogyókra járnak, de sajnos évről évre kevesebb a bodza, más inváziós növények kiszorítják. Az idén a hideg tavasz miatt gyöngébb volt a madárszaporulat.

Pető Ervin, a szabadkai építészeti középiskola tanulója: – Helybeli, törökkanizsai ismerősök révén jöttem el először a környezetismereti táborba. Tavaly a Ludasi-tavi táborban is jártam, ott főleg nádi énekesmadarakat fogtunk, a Tisza-táborban inkább bokorlakó, a bodzára járó poszátákkal találkozhatunk. Már megszoktuk, hogy hajnalban a madarakkal kelünk, és egészen sötétedésig óránként járunk ellenőrizni a hálókat. Napközben kevesebb a madár, jut idő másra is.