Ágoston András nyugdíjas: – A tüzelőt még nem vásároltuk meg, de már nem sokáig halogathatjuk a beszerzését. Fával vagy szénnel tüzelünk, mindig az olcsóbbik megoldást keressük, mert sokba kerül az egyik is, a másik is. Saját házi központi fűtésünk van, jobban szeretünk fával tüzelni. A fatelepen drágább a tűzifa, ezért inkább valamelyik dél-szerbiai maszektól veszünk meg, tőlük valamivel kedvezőbb áron tudunk hozzájutni bükkfához és egyéb keményfához.
Fejsztamer Melinda tojástermelő: – Kandallóban tüzelünk, kettő is van belőle a házban. A téli tüzelőt a fatelepen szerezzük be, nem bízunk a viszonteladókban, sokszor becsapják az embert. Négyen vagyunk a családban, általában én szoktam tüzelni, vagy a férjem. Fával tisztább és talán olcsóbb is fűteni, mint szénnel. A tojótyúkokra külön tüzelünk, mert azoknak megfelelő állandó hőmérsékletet kell biztosítani.
Újhelyi Margit háziasszony: – Szénnel és fával tüzelünk, egy köbméter kemény fa belekerül ötezer dinárba is, ettől olcsóbban már egyik fatelepen sem lehet beszerezni. Bekészítünk belőle télire valamennyit, ha elfogy, veszünk hozzá. Mivel kukoricát is termelünk, abból van csutka, amivel kiegészítjük a tüzelőt. Magyarkanizsa egy részén van gázvezeték, de egyre kevesebben használják, mert drága.
Szabó Attila piaci árus: – A villany is drága, a gáz meg még drágább, csak azok engedhetik meg maguknak ezt a luxust, akik jól keresnek. A Magyarkanizsa környéki gázlelőhelyekről származó földgáz minősége nem megfelelő a fűtéshez, panaszkodnak rá az emberek. Az én utcámban csak egy házba vezették be a gázt, a többség más tüzelőt használ. Fával tüzelünk, az olcsóbb. Kevés szenet is vásárolunk, de csak azért használjuk, mert hosszabb ideig tartja a parazsat. Mivel földműveléssel is foglalkozunk, a kukoricacsutka szintén megmarad a fűtési idényre.
