Műholdas felvétel a cukorgyárról (Google Earth)
Nagy lármával kezdődött, s a jelek szerint teljes szélcsenddel ért véget a távfűtést üzemeltető zentai cukorgyár és a város önkormányzata között hónapokkal ezelőtt kialakult konfliktus. A kkt ugyanis annak idején nem volt hajlandó döntést hozni arról, hogy visszamenőleges hatállyal elismeri az üzem két évvel ezelőtt jelentősen megemelt díjszabását, a cukorgyár pedig még tavasszal is azzal fenyegetőzött, hogy őszre beszünteti ezt a város csaknem egynegyedét érintő szolgáltatást.
Csupán mellékesen tesszük szóvá, hogy az olasz magántulajdonban levő üzemnek egy ilyen „húzása” kiszámíthatatlan reakciót válthatott volna ki a hozzávetőleg 2500 háztartásnál. Nyilván ez sem a gyárnak, sem az önkormányzatnak nem volt érdekében, ezért közös megegyezéssel az ősszel, vagyis a fűtési idény kezdetén két bizottságot – egy műszaki és egy pénzügyi eseti bizottságot – állított fel a községi képviselő-testület. A két bizottság azóta is folyamatosan figyelemmel kísérte a két területet, s záróakkordként az egymás iránti teljes megértés, vagy akár úgy is mondhatjuk, hogy felnőtt emberekhez méltó magatartás következményeként minden „csatazaj” nélkül megszületett a végeredmény.
– Kezdettől fogva sejtettük, hogy a polgárok szempontjából kedvező eredmény születhet, hiszen a tél nem volt kimondottan zimankósnak nevezhető, tehát a távfűtéssel kapcsolatos költségek sem közelítették meg az extrém szinten – magyarázta a pénzügyi bizottság tevékenységének előzményeit Szeles Ambrus közgazdász, a bizottság elnöke. – Inkorrekt dolog volna elhallgatni, hogy a pénzügyi bizottság a cukorgyártól megkapott minden adatot, amelyre szükség volt a munkájában. A fűtési szezon végére egy több mint másfél kilós papírhalmazból igyekeztünk megállapítani a valós költségeket.
• Milyen végeredménnyel?
– Nos, minden bizonnyal jó hírnek számít, hogy a cukorgyár által az ősszel megállapított és előlegként kiküldött számlák teljes idényre vonatkozó összege 10,31 százalékkal csökkent. Azok a fogyasztók tehát, akik az idény folyamán havonta befizették a kézhez kapott számláikat, joggal számíthatnak arra, hogy nagyjából fél hónapi fűtési költségüket, vagyis az elmúlt idényre vonatkozó számlák 10,31 százalékát ősszel, tehát az új idény kezdetén a cukorgyár jóváírja.
• Vagyis őszre is üzemelni fog a távfűtési rendszer...
– Minden bizonnyal igen. Persze a végső döntés nem a mi kezünkben van, de nyilvánvaló, hogy egyik félnek sem áll érdekében a „dögöljön meg a szomszéd tehene” visszahúzó elv alkalmazása. A cukorgyár úgynevezett hulladék gőzt termel, amit a távfűtésen keresztül ésszerűen használni lehet, másrészt a lakások és a családi házak, valamint az intézmények és a vállalatok számára is jól jön az eddig gyakorlat továbbvitele.
• Mi várható őszre?
– A műszaki részről nem beszélnék. Ez a cukorgyár dolga. Pénzügyi szempontból azonban szeretném felhívni a figyelmet, hogy az elmúlt idényben kialakult árat semmiképpen sem lehet ősszel alkalmazni. Április elsején ugyanis érezhetően megdrágult a földgáz, a napokban az elektromos energia árát is kiigazította a kormány, arról nem is szólva, hogy a távfűtéshez szükséges segédanyagok részben már megdrágultak, részben pedig hamarosan megdrágulnak.
Szeles Ambrus azt ugyan nem említette, de megkerülhetetlen tény, hogy az energia világszerte egyre drágább, s csupán takarékoskodással lehet elviselhetőbbé tenni az ezzel kapcsolatos költségeket. Ennek szellemében a cukorgyár pályázaton nyert eszközökből és a távfűtési rendszeri amortizációs alapból az idén 250 családi házban felszereli az úgynevezett kalorimétert, ahol ezután az elfogyasztott hőenergia alapján fog számlázni. Tehát az érintetteknek mindenképpen érdekük, hogy házukat minél jobban szigeteljék, valamint megfelelő hőfokszabályozó berendezésekkel csökkentsék a fogyasztást és ezzel együtt mérsékeljék a várható fűtési számla összegét.
