Megalakulása óta számos népművészeti és hagyományápoló rendezvény és fellépés dicséri az Aranykapu ME tevékenységét. Az Ada közművelődésében jelentős szerepet betöltő egyesületben működik néptánccsoport, népdalkórus, kosárfonó és kézműves szakcsoport, valamint a teleház. A művelődési egyesület a minap ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját Adán.
A jubileumi ünnepségen Sóti Ernő, az egyesület elnöke számba vette és megosztotta az ünneplőkkel az elmúlt tíz esztendő történéseit, Sóti Éva, az egyesület művészeti vezetője pedig az Aranykapu feladatairól és jövőbeni terveiről szólt. Az elnök elmondta, hogy az egyesületnek nevezett baráti közösség legfontosabb élménye az együtt megtervezett és elképzelt teremtés folyamata. Az Aranykapu ME első sorban a magyar nemzeti közösség kulturális örökségének megőrzésével, ápolásával, összegyűjtésével és bemutatásával foglalkozik. Az elmúlt tíz évben az egyesület olyan utat járt be a kultúra szolgálatában, amelyre büszke lehet, mint Ada közművelődésében jelentős szerepet betöltő szervezet.
– Az első néptánc próba 1998 január 27-én volt, az adai II. helyi közösség gunarasi otthonában jöttek össze a gyerekek és Sóti Éva művészeti vezető – emlékezett vissza a kezdetekre Sóti Ernő. – A helyi közösség nőaktívájával közösen megszerveztük a gyerekek farsangi felvonulását, ez volt az első rendezvényünk. Ezt követte tíz év során több mint háromszáz. Június 24-én a Szent Iván-napi tűzugrálás lett az egyesület évadzárója, amelyen szabadtéren, az emberekhez közel hozva a kultúrát, a gyerekek bemutatják mindazt, amit egész évben tanultak. Népdalkórus is alakult, valamint a kosárfonó és a kézműves csoport tevékenysége is színesítette az egyesület munkáját. A népdalkórusunk a Szólj, síp, szólj vetélkedőn nagyon sok díjat szerzett, köztük első, második és harmadik díjat. Nagyszabású rendezvényünk az Aranykapu-vásár, amelyet Adán, a Korzón tartunk, ahol kézművek mutatják be és kínálják eladásra portékájukat. A szabadtéri színpadon pedig néptáncos hagyományápoló műsorban gyönyörködhetnek a látogatók – hallottuk az egyesület elnökétől.
Az egyesületet 1999-ben jegyezték be. A következő esztendőben a Demnet pályázatán az USAID támogatását megnyerve az egyesület új szakosztállyal bővült, a teleházzal. Az egyesület 2002-től több neves hazai rendezvény, szemlén és versenyen vett részt sikerrel, többek között a kecskeméti Csiperó nemzetközi gyermek és ifjúsági találkozón, a Kárpát-medencei betlehemes találkozón, a Gyöngyöbokrétán és a Kőketáncon több alkalommal, a kucurai ruszin aratóünnepségen, a szabadkai Interetno fesztiválon. Az Aranykapunak köszönhetően került sor 2004-ben a Tanyaszínház adai bemutatójára. Az Illyés Alapítványnál az egyesület szinte minden évben sikeresen pályázott, a megnyert pénzből általában viseleteket varrattak és néptánc-képzésre fordították. Az egyesületben három néptánc-csoport működik, az ovisok, a kisiskolások és a Kopogtató néptánc-csoport. Az egyesületben hosszú évekig Zellei Zsuzsanna és Savelin László voltak a néptánc oktatói, az ő munkájuk nyomán a Kopogtató eljutott a Gyöngyösbokrétára. Mellettük Brezovski Roland és Tamara, Alilovity Gojko koreográfus dolgozott a táncosokkal. Jelenleg Vas Endre és Vas Brezovski Tímea oktatja a táncosokat. Sóti Éva művészeti vezető segítségükkel viszi tovább a néptánccsoport építését.
– A népszokásokkal és a népzenével nem a poros, régi világot akarjuk visszahozni, hanem kimenteni belőle azt, ami általános szükségleteket elégít ki a mai ember életében – mondta Sóti Éva. – Ez a táncház mozgalom alapja is, az együttlét, az együtt szórakozás, anélkül, hogy a külsőségek utánzására vagy a régi keretek újrateremtésére szükség volna. Minden ifjú számára fontos, hogy megismerje a magyar népzenét, azon keresztül a múltját, hogy kiegyensúlyozottságot és önbizalmat nyerjen, amire jövőjét alapozhatja. A magyar népzene és hagyományaink szivárványt rajzol hétköznapjainkba, és biztos kapaszkodót nyújt a mai rohanó világunkban.
A művészeti vezető közölte, hogy az adai tájház életre keltése segíthetne a népzene, a szokások, a kézműves-foglalkozások ápolásában és népszerűsítésében. Mint mondta az Aranykapu ME a hagyományok házát szeretné létrehozni a tájházból, ahol rendszeresen összegyűlnének a hagyományos kézműves-foglalkozások művelői, gyermekeknek foglalkozásokat és játszóházat tartanának, illetve időszerű kiállításokat és betlehemes találkozót rendeznének. A tervek szerint, az utóbbi több adai helyszínen zajlana, a központi rendezvényre pedig a tájházban kerülne sor. Emellett szeretnék Adán fellendíteni a falusi turizmust, terveik között disznótorok és sátoros lakodalmak szervezése is szerepel.
