2024. július 18., csütörtök

A járulék az életminőségen javított

ZENTAI HELYI KÖZÖSSÉGEK ÉVÉRTÉKELŐJE (III.)

A zentai Centar–Tópart helyi közösség területén tavaly szinte teljes egészében kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat – mondta Kosiczky András, a helyi közösség tanácsának elnöke az évértékelő beszélgetés alkalmával. Kosiczky elmondta, hogy 2011-ben 1437 méter hosszan építették ki a hálózatot, 13400000 dinárba került a beruházás, és a számítások szerint a helyi járulék lejártáig ez az összeg be is folyik a kerület folyószámlájára. Kiépítették a csatornát többek közt a Petőfi Sándor utca jobb oldalán a Radnóti Miklós utcától egészen a benzinkútig, valamint a Szeghfű György utcában az Árpád utcáig. Ezenkívül a Miroslav Antić utcában az Ács Józseftől a Kosztolányi Dezső utcáig terjedő szakaszon is kiépült a szennyvízelvezető hálózat, ahogy a Kosztolányi Dezső utcában a Mikszáth Kálmán és a Csuka Zoltán utcák között és a Város körüli úton a Kisköztől a Mikszáth Kálmán utcáig is sikerült kiépíteni.

A helyi közösség elnöke szerint nagyon kis területen: az Árpád utcán a Kosztolányi Dezső utcától az Ács József utcáig terjedő mintegy 600-700 méteres szakaszon nem tudták elvégezni a munkálatokat. Kosiczky szerint a munkálatok befejezésére mintegy 8millió dinárra lenne szükségük.
A közeljövőben lejáró helyi járulék fizetése terén ebben a helyi közösségben sem sokban különbözik a helyzet, mint a többi kerületben, s itt is elsősorban a mezőgazdasági termelők voltak azok, akik nem fizették a hozzájárulást – mondta Kosiczky, s hozzáfűzte, hogy éves szinten a járuléknak csupán a húsz százalékát fizették be az itt élő földművesek.
A csatornák kiépítését leszámítva a többi projektum kivitelezését minimumra csökkentették, ugyanakkor önkéntes munkával fásítást is végeztek, s két sportnapot is megrendeztek. Ezenkívül a kerület vezetősége tavaly prioritásként kezelte a legkisebbekkel, vagyis az óvodásokkal való foglalkozást, és ennek jegyében a Dárika bábjátszó csoporttal együtt több bábelőadást is szerveztek, s megrendezték az I.Bábfesztivált is, amelyre vidékről is érkeztek fellépők. A helyi közösségben megtartott rendezvények közül a tanács elnöke kiemelte még a helyi közösség napját, amit tavaly hatodik alkalommal rendeztek meg számos civil egyesület részvételével. Ennek keretében kézművesvásár és fergeteges utcabál is várta a látogatókat – részletezte Kosiczky András, s egyben köszönetet mondott mindazoknak a támogatóknak, akik nélkül képtelenek lettek volna megszervezni ezeket a rendezvényeket.
Az idei tervekről megtudtuk, hogy pénz hiányában új beruházásokat nem tudnak elvégezni, megemlítette viszont, hogy az idén egyfajta kegyeleti oszlopokat szándékoznak elhelyezni, amelyekre az itt élő polgárok kitűzhetik gyászjelentéseiket.
Kosiczky a beszélgetés során kitért a község területén lévő helyi közösségek közös kezdeményezésére is, amikor is infrastrukturális kérdések megoldására az idei költségvetésből 5 százalékot kértek az önkormányzattól. Megjegyezte, hogy nem érti az önkormányzat hozzáállását, mivel a kérelmüket 2011. november 30-án, vagyis idejében eljuttatták a községi tanácshoz és a polgármesterhez, s ebben nem a költségvetés módosítását kérték, hanem azt, hogy ezt építsék bele a költségvetésbe. A zentai vezetőség azonban tárgyalni sem akart erről a helyi közösségek vezetőivel, pedig minden bizonnyal találtak volna kompromisszumos megoldást.
– Az, hogy az önkormányzat nem állt ki a helyi közösségek mellett, leginkább a falvakban fog komoly problémát okozni – mondta a kerület vezetője. A helyi járulék újbóli bevezetésével kapcsolatban megjegyezte, hogy a polgárokat érdekeltebbé kellene tenni ahhoz, hogy újra megszavazzák a járulékot, s nem utolsósorban tájékoztatni kell őket arról, hogy mi is történik a helyi közösségekben, mivel a csatornahálózat kiépítése nem egy látványos dolog.
– Egy szökőkút kiépítése jóval látványosabb lenne, viszont az nem lenne olyan hasznos, mint a szennyvízcsatorna-hálózat – jegyezte meg Kosiczky, s hozzáfűzte, hogy az elmúlt hat évben rengetegen támadták amiatt, hogy milyen sok pénzt kell kifizetniük helyi járulékként, az viszont senkit sem zavart, hogy a városból nagyon sokáig ennek az összegnek a tízszerese került Belgrádba, illetve Újvidékre. A helyi járulékból összejött pénzzel pedig teljes egészében a polgárok, vagyis a közösség életminőségén javítottunk – mondta végül a helyi közösség vezetője.