Két évig tartó előkészületi munka után elkészült Csóka község 2010–2020 közötti időszakra szóló fenntartható fejlesztési terve. A dokumentumról – amely jelenleg közvitán van – Predrag Mijić községi elnök kérésünkre elmondta, hogy legösszetettebb feladat volt a község szociális-gazdasági helyzetének az áttekintése, hiszen Csóka község az ország legfejletlenebb községei közé tartozik.
– Községünk sokkal rosszabb helyzetben van, mint azt bárki gondolná, nemcsak országos szinten vagyunk lemaradásban, hanem a környező községekhez viszonyítva is. Különösen aggasztó a lakosság kedvezőtlen korösszetétele és iskolázottsága. Az észak-bánáti körzetben községünkben az átlagnál is hét százalékkal magasabb az iskolázatlan, a még általános iskolát sem végzett személyek száma – mutatott rá a probléma lényegére a polgármester.
– Megpróbáltuk reálisan felmérni a lehetőségeinket és a kapacitásainkat. Az idei költségvetési terv kidolgozásakor figyelembe vettük a 2013-ig terjedő akciótervben elsőbbséget élvező beruházásokat. Kiemelten fontosnak tartjuk az elsődleges mezőgazdasági valamint az ipari termelés fellendítését. A humánerőforrások terén is van tennivaló bőven, több képzett szakemberre lenne szükség az előttünk tornyosuló problémák leküzdésére. A község kommunális infrastruktúrájának a korszerűsítése ugyancsak a kiemelt feladatok egyike.
A polgárok véleményeinek összesítése után az új stratégiai fejlesztési terv meghozatalától természetesen csodákat nem várhatunk, de a legfontosabb célokra összpontosítva községünk a fokozatos fejlődés útjára léphet. A szociális védelem fejlesztési stratégiája már 2007-ben elkészült, nemzetközi támogatással és tapasztalatok átvételével.
A súlyos gazdasági helyzetben lévő gazdaságunk állapota lemérhető a községünkben nyilvántartott munkanélküliek riasztóan nagy számán is. A Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökség adatai alapján községünkben hivatalosan 2165 munkanélküli személyt tartanak nyilván. A legutolsó népszámlálási adatok szerint Csóka község nyolc településén 13 832 lakos él. A több mint ötezer munkaképes polgárnak csak mintegy a fele van munkaviszonyban községünkben, vagy a szomszédos, esetleg távolabbi községek valamelyikében. Becslésünk szerint még több mint félezer munkanélküli személy be sincs jelentkezve a munkaközvetítőbe, ők alkalmi munkákból vagy földművelésből tengetik életüket.
Nagyon nagy gondot jelent, hogy a munkanélküliek jelentős hányada még az általános iskolát sem fejezte be, tehát sok a szakképzetlen munkaerő. Megnehezíti a munkába állást az is, hogy a munkát keresők fele már elmúlt 40 éves, 27 százalékuk pedig már az ötvenedik életévét is betöltötte. A munkanélküliek végzettségét alapul vélve, olyan termelési kapacitások létesítésére lenne szükség, amelyek képesek lennének nagyobb számú szakképzetlen munkaerőt alkalmazni. Ezért is tartjuk kiemelten fontosnak az elsődleges mezőgazdasági termelés fellendítését. Mivel még nagyon sok az apró parcella, a csókai kataszteri község területén idén megkezdődik a termőföldek tagosítása, ami előnyére válhat azon termelőknek, akik intenzívebb mezőgazdasági termeléssel szeretnének foglalkozni.
Másrészről pedig egy élelmiszertermelés-fejlesztő központ, egy új típusú szövetkezet segítségével szeretnénk meghonosítani azokat a szabványokat és előírásokat, amelyek betartása nélkül nem közeledhetünk az Európai Unióhoz, nem leszünk képesek kiviteli minőségű élelmiszer termelésére. A mezőgazdaságban való elhelyezkedés mellett a munkanélküliek átképzése is egyre sürgetőbb feladattá vált, hiszen a vállalkozók panaszkodnak, hogy nem találnak megfelelő végzettségű mesterembereket sem, akikre pedig a legnagyobb szükség lenne napjainkban. Kénytelenek vidékről, más községekből munkásokat toborozni, akkor, amikor Csókán rengeteg a munkanélküli.
Az elmúlt években Csóka ipari teljesítménye a mélypontra süllyedt, de ma már bizonyos fejlődésről is beszámolhatunk, ami lemérhető a fizetések utáni adókból származó bevétel növekedésén is. Nyilvánvalóvá vált, hogy a csókai húsgyár privatizálása nem úgy sikerült, ahogyan vártuk, többé nem beszélhetünk stratégiai jelentőségű ipari létesítményről, pedig egykor a húsfeldolgozás a község húzóágazatának számított. Más alternatív megoldásokat keresünk. Csóka gazdasági fejlődésének gerincét képezhetné például a gyógynövény alapú gyógyászati segédanyagok előállítása.
Új irányba kell terelni a vállalkozókedvet, hiszen az egykori kereteket kinőttük, mások a piac igényei, nem siránkozhatunk tovább a húsgyár sorsa felett, nosztalgiázásból nem lehet megélni. A Menta gyógynövény-feldolgozó privatizálásától többet várunk, több magánszemély is foglalkozik gyógynövénytermesztéssel, amelyre alkalmasak a bánáti földek, Csókán magántejgyár dolgozik, jó eredményeket mutat fel a dohányfeldolgozó üzem, a borpince székhelyét Csókára helyezték át. Tőlük várjuk az ipari termelés fellendítését és nem a csókai húsgyártól, amely az ismert csókai húskonzervet Topolyán készíti. A termelői és szolgáltató létesítmények, a magánvállalkozások számára kedvező feltételeket kínál a Techno-park, ide várjuk a beruházókat – mondta a fejlesztési terv kapcsán Predrag Mijić községi elnök.
