Legtöbb zentai civil szervezet körében felháborodást és elkeseredést váltott ki a zentai önkormányzat által a közelmúltban elfogadott rendelet, amely a civilek támogatását szabályozza, és amelynek alapján kiírták a pályázatokat. Elégedetlenségüknek a kedden a városházán megrendezett összejövetelen adtak hangot, amelyen a pályázatokat elbíráló bizottság tagjai próbáltak több-kevesebb sikerrel válaszolni a szervezetek képviselőinek az észrevételeire.
A pályáztatás kapcsán legtöbben azt rótták fel a bizottság tagjainak – Rózsa Mártának, Berze Józsefnek, Körmöci Károlynak és Simonyi Zoltánnak –, hogy a civileknek a megpályázott összeg 10 százalékát biztosítaniuk kell. Ezt a feltételt a kisebb egyesületek képtelenek lennének teljesíteni, s ellehetetlenülésüket okozná az önkormányzat elképzelése. A civilek képviselői azt is felrótták, hogy túl rövid a pályázatok átadási határideje, mivel ezeket február 20-ig kell átadni, miközben a pályázáshoz szükséges zárszámadás átadási ideje február 28-a.
A bizottság tagjai azzal magyarázták a pályázati feltételeket, hogy eddig rendelet formájában nem volt szabályozva a civilek támogatása. Körmöci egyben megjegyezte, hogy a képviselő-testület a közelmúltban határozta meg azokat a mércéket, amelyek alapján a pályáztatás lezajlik, s a rendelet meghozatalakor arra törekedtek, hogy az életképes szervezetek tovább fejlődjenek, valamint, hogy a civilek komolyan viszonyuljanak ahhoz a projektumhoz, amelyet meg szeretnének valósítani. Az önrész kapcsán pedig azt válaszolta, hogy biztos abban: vannak szponzoraik az egyesületeknek. A civilek azonban ezt cáfoltak, s megjegyezték, hogy nagyobb, több száz embert is megmozgató rendezvényekre is nagyon nehéz védnököket találni, nemhogy egyebekre. A szűkös határidőre reagálva a bizottság tagjai elmondták, hogy a pályázatot február 20-ig kell átadni, azzal, hogy 28-áig csatolják az évi zárszámadást is.
A civilek észrevételei között szerepelt az is, hogy csupán projektumokra pályázhatnak, a szervezet működéséhez szükséges anyagiakra viszont nem, s felrótták, hogy a projektumokat kizárólag Zenta község területén valósíthatják meg, annak ellenére, hogy többen vannak, akik részt vesznek más községekben megrendezésre kerülő szemléken is. Azok közül a civilek közül, akik már részt vettek magasabb szintű (községek közötti, tartományi, határon átnyúló) pályázatokon, többen megjegyezték, hogy ezeken is sokkal kevesebb feltételt kellett teljesíteniük, mint a zentai önkormányzat jelenleg kiírt pályázatán.
Az összejövetel után két polgári egyesület képviselőjét is megkérdeztük, hogy miképpen vélekedik a pályáztatási módszerről.
Szalai Teodóra, a CI-FI Civil Információs Központ aktivistája elmondta, hogy úgy érzik, szervezetük van olyan erős, hogy átlépjenek ezen a problémán, s akár önrésszel is részt tudnak venni a pályázaton. Egyetértenek azonban a kis szervezetekkel, s úgy látják, hogy az ő munkájukat ellehetetlenítik.
– Sok kis szervezet jár be hozzánk segítséget kérni pályázatíráshoz és egyéb ügyekben, s valamennyire belelátunk a tevékenységükbe, így tisztában vagyunk azzal, hogy az önrész előteremtése hatalmas probléma számukra – jegyezte meg Teodóra, s hozzáfűzte azt is: elfogadhatatlan az is, hogy szakmai jártasságot kérnek, s azt is, hogy kérik az adatokat a tavaly beadott pályázatokról.
– A civilek legtöbbje alapnak tekinti az önkormányzati pályázatot, s amikor úgy érzi, hogy képes nagyobb projektumot megvalósítani, akkor jelentkezik tartományi, illetve ennél magasabb rangú pályázatokra. Most tehát az alapot ingatják meg a lábuk alatt.
Azzal kapcsolatban, hogy a működési költségek finanszírozására nem lehet pályázni, Teodóra megjegyezte: az összejövetelen elhangzott az, hogy ezt beleépíthetik a projektumba, viszont ezzel azt érik el, hogy kicsit csaljanak, kicsit hazudjanak, holott eddig egyszerűen bele kellett írni a kérelembe, hogy mekkora a működési költségük, s ezzel el is számoltak.
Az összejövetelen Maros Antal, a romák érdekeit védő zentai Kali Jakh és a tornyosi Romano Drom képviselője is a felháborodottságát fejezte ki az új pályáztatási módszer miatt. Lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy ez a fajta pályáztatás egészében rossz, mivel a tartományi és köztársasági pályáztatási feltételeknél tízszer több akadályt gördítenek a szervezetek, legfőképp a „hátrányos” civil tömörülések elé. Maros szerint többek között olyan adatokat is követelnek, amelyeket szerinte nem kötelesek megadni az egyesületek. Az önrész biztosítása pedig pénzügyi malverzációra kényszeríti a szervezetet.
– Amennyiben kötelező az önrész, akkor meg kellene találni azt a módszert, ami alapján meg lehetne pályázni az önrészhez szükséges összeget is, mert amennyiben nem, akkor ezt a pénzt el kell lopni, vagy pedig valami módon csalni kell. Erre pedig az önkormányzat ne kényszerítsen rá senkit sem – jegyezte meg Maros.
