Túri Péteroromhegyei termelőnek 10 kvadráttal nagyobb területre vetették ki a lecsapolási járulékot. Több hivatalban is megpróbált utána járni, megpróbálta kideríteni honnan eredhet a tévedés, ki volt az, aki megint csak a földműves kárára tévedett? Mért kell neki vízlecsapolási járulékot fizetnie a nem létező földterület után?
– Feleségemnek Mónikának feltűnt, hogy az ő nevén lévő fél hektáros parcella jelentősen megnőtt a lecsapolási járulékról szóló végzésben. A 4944 négyzetméter helyett 6383 négyzetmétert, azaz négy kvadráttal többet vettek alapul a járulék kiszámításakor. A Belgrádból érkezett végzésen a feleségemnek ennyivel többet kell fizetnie vízlecsapolási járulék címén. Hiába reklamáltam az adóhivatalban nem jutottam eredményre.
Az én esetemben még nagyobb méretű az eltérés a valós állapot, a tulajdonomban lévő földterület és a végzésben feltüntetett adatok között. Valamivel több, mint két hektár földem van, ami 20 715 négyzetmétert tesz ki. Ezzel szemben a kézhez kapott végzésben majdnem kétezerrel több, 22 652 négyzetmétert tulajdonítanak nekem. Az illetékes állami hivatalok, vagy hivatalnokok a komputeres adatfeldolgozás korszakában hogyan engedhetnek meg maguknak ekkora tévedést? Majdnem tíz kvadráttal nagyobb területű termőföldet mutattak ki és erre számították ki a lecsapolási járulékot. Érdekes, hogy az állami szervek rendszeresen a saját javukra tévednek, sosem a termelő javára – mondta felháborodottan Túri Péter.
Mivel az oromhegyesen élő földműves földjei a zentai határban vannak, a zentai városháza épületében székelő földmérő hivatalban próbáltunk utána járni, mennyi földje is van Túri Péternek. Az általa közölt adatok megegyeznek a hivatal számítógépes nyilvántartásában fellelhető adatokkal. A földmérő hivatal ezeket az adatokat továbbította az adóhivatalnak, ami alapján azok kiszámították a vízlecsapolási járulékot. Ezt erősítette meg Losonc Lukács Laura az adóhivatal zentai részlegének a vezetője is:
– A kataszteri nyilvántartásból kapott adatok alapján történt a lecsapolási járulék összegének a kiszámítása. A földmérő hivatal adatbázisából kapott adatokat dolgozza fel az adóhivatal. Nincs módunkban leellenőrizni az adatok pontosságát. Ha valaki például tavaly májusban eladta a földjét, a változás majd csak az idei évre vonatkozó végzésben fog megjelenni. Ilyen alapon lehetnek eltérések, de a konkrét esetben nem tudok információval szolgálni, hogy honnan eredhet a különbség a végzésben feltüntetett adatok és a kataszteri nyilvántartásban szerepelő adatok között. Annyit tudok javasolni a termelőknek, hogy mindazok, akik úgy látják, hogy nem pontosak a végzésben feltüntetett adatok, kérjék a végzés felülvizsgálását. A végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhetnek, ezzel a lehetőséggel többen is éltek – mondta Losonc Lukács Laura.
A Zentai Gazdakör vezetőjét, Sóti Ferencet is megkerestük az ügyben, arra voltunk kíváncsiak, hogy a termelők fordultak-e a szervezetükhöz lecsapolási járulék ügyében.
– Általában, tartományi szinten próbáltunk odahatni, hogy más érdekvédelmi szervezetekkel közösen kieszközöljük a termelők körében nagy felháborodást kiváltó lecsapolási járulék nagyságának a csökkentését, de egyelőre csak annyit sikerült elérni, hogy a Vajdasági Vizek Közvállalat fizetési haladékot adott az év végig és talán nem számol fel késedelmi kamatot. Sovány vigasz ez a termelőknek, de nem álltunk le a kilincseléssel, a napokban a tartományi ombudsmanhoz fordulunk segítségért. A Zentai Gazdakör nem biztatja a földtulajdonosokat a lecsapolási járulék fizetésének a megtagadására, mert ez törvénybe ütköző lennel, mindenkinek a saját belátásra bízzuk, hogyan dönt ez ügyben. Ami az adatok pontosságát illeti, sajnos vannak nagy tévedések. Egy olyan személy is megkeresett bennünket, akinek nincs is földje és mégis kapott a vízlecsapolási járulék fizetésére felszólító végzést – mondta Sóti Ferenc.
A földművesek egy része fellebbezett a lecsapolási járulék fizetése ellen, közülük legtöbben a pontatlan adatokra hivatkoznak, de aki 15 napnál tovább várt vagy egyszerűen nem volt ideje és idege a hivatalokat járni és megírni a fellebbezését, az sajnos nem sokat tehet. A téves adatok feltüntetése kapcsán a felkeresett hivatalokban csak a vállukat vonogatták, nem tudtak magyarázattal szolgálni.
Annyit mindenesetre sikerült kideríteni, hogy a földmérő hivatalban nyilvántartott és az adóhivatalnak továbbított adatok között oda nem illő információk is vannak. Nevezetesen, az adatbázisban az állampolgár nevén nem csak termőföld szerepel, hanem építkezési terület is, művelhetetlen nádas, mocsár, legelő stb. Ezeket a földterületeket azonban az adatbázisból nem veszik ki – a „buta” számítógép erre nincs programozva –, hanem egy kalap alatt továbbítják az adóhivatalnak, ott azután az összegzett földterületre kíméletlenül kivetik a vízlecsapolási járulékot. Ebből az következik, hogy például, akinek fél holdas telken van a háza, az is fizeti a fél hold után a lecsapolási illetéket. Ez azért még sincs rendjén!
