A Mohol rendezett tanácsú nagyközség – mezőváros című kiadvány legalább két évtizedes kutatómunka eredményeként született meg a falubeli nyugalmazott anyakönyvvezető, Baranyi István tollából. A nemrégiben Moholon is bemutatott több mint háromszáz oldalas, korabeli fotókkal illusztrált helytörténeti kiadvány az év elején jelent meg a Zentai monográfia füzetek sorozatban a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre kiadásában.
Baranyi István szerint ezzel élete egyik legnagyobb kihívása beteljesült:
– Az adai katonai ügyosztályról 1971-ben kerültem át Moholra anyakönyvvezetőnek. Az anyakönyvi hivatalban ráakadtam idősebb családtagjaim adataira, és elkezdtem tudatosan kutatni a családfámat – mesélte Baranyi István. – A kutatás eredményeként mindig találtam valamilyen adatot, ami utalt a falum történetére. A múlt század nyolcvanas éveinek derekán végül elkezdtem kutatni Mohol történetét, már amennyiben azt az anyagi lehetőségeim engedték. A kutatómunkám kezdeti szakasza nagyon nehéz volt. Laikus lévén sokat tévelyegtem, nem volt határozott és kiforrott elképzelésem, sem gyakorlatom ekkora feladat korrekt megoldásához. Jóllehet égett bennem a vágy, amely még ma is arra ösztönöz, hogy szeretett szülőfalum történetét minél jobban megismerjem és felkutassam. Nagyon sok nehézséget okozott a megfelelő források hiánya, helyben nem voltak dokumentumok. Emlékszem, hetedikes diákként önkéntes munkában vettem részt, írnokoskodtam a városházán, ahol feltűnt, hogy tüzelőnek és vécépapírnak használták az archív dokumentumokat. Már gyerekfejjel felértem ésszel, hogy ezzel nagyon nagy kárt okoznak, megsemmisítik a településünk múltját. A kutatómunkámban sokat segítettek a zentai Történelmi Levéltár igazgatója és az ott dolgozó szakmunkatársak. Nélkülük és tanácsaik nélkül nem biztos, hogy eljutottam volna a könyv megírásáig.
Az egykori kultúrotthon a falu központjában, ahol fellépett Latabár Kálmán is
Amint azt könyvem bevezetőjében leírtam, tudatában vagyok annak, hogy munkám minden igyekezetem ellenére hiányos. Bízom benne, hogy az esetleges hibák ellenére is sikerült olyan munkát az olvasó elé tárni, amely átfogó ismertetőt nyújt Mohol településről és történetéről. A könyv tartalmilag adatok és dokumentumok gyűjteménye az általam eddig feltárt okiratok alapján. Munkám során arra törekedtem, hogy csak a feltárt adatokat ismertessem, saját véleményemmel nem akartam terhelni és befolyásolni az olvasót. Szeretném, ha a fiatalabb generációk tagjai mind többet foglalkoznának településünkkel és részletesen feldolgoznák történetét. Ezt a munkát sohasem lehet befejezni. A kutatás közben sokat tanultam elődeink viselkedéséből, emberségéből, kultúrájából, hagyományaiból, foglalkozásaiból és szellemiségéből. Megbizonyosodtam, hogy elődeink között voltak nagy tudású és haladó szellemű emberek. Talán hamarosan elérkezik az az idő, amikor megtanuljuk őket illendő módon becsülni és tisztelni. Hiszen aki nem fogadja el és nem tiszteli ősei múltját, az nem tiszteli saját jelenét, tehát önmagát sem. Megfeledkezik arról, hogy nemsokára mi is a múlthoz fogunk tartozni – mondta a nyugalmazott anyakönyvvezető.
Baranyi István (Csincsik Zsolt felvétele)
Baranyi István megjegyezte, a helytörténeti kutatásokat nem tudja és nem is akarja befejezni, habár 2000-ben szívműtéten esett át. Mohol történetéből sok minden nincs feltárva, még a zentai levéltárban is sok a feltáratlan anyag. Jelenleg is anyagot gyűjt a faluról, és ezúton is felkéri polgártársait, akik megőrizték őseik emléktárgyait, végrendeleteket és egyéb okiratokat, régi fényképeket és képes levelezőlapokat Moholról, a templomokról, a harangokról, az ismertebb épületekről, a vendéglőkről, a tanyákról stb., jelezzék ezt neki, Baranyi Istvánnak e-mailben: baranyi.i.istvan@gmail.com, vagy a következő telefonszámon: 024/861-595. Mint mondta, az eredeti dokumentumokat nem tartaná meg, hanem visszaadná a dokumentálás után.
