Az állami vagyon vegyes eredményekkel zajló kiárusítása várhatóan az idén befejeződik. Az adai községben, ahol a legnagyobb jóakarattal se lehet sikeresnek nevezni a privatizációt, inkább katasztrofálisnak, már csak két cég vár a magánosításra: az Iba csiszolókoronggyár és a jóformán már csak papíron létező Potisje Szerszámgépgyár és Öntöde. Arról, hogy a két állami cég hol tart a privatizációs folyamatban, Miroslav Belančić, az Ada Község Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke tájékoztatta lapunkat.
Mint mondta, állandó kapcsolatban vannak a Privatizációs Ügynökséggel. Az adai Iba Csiszolókoronggyár programját már hitelesítette a Privatizációs Ügynökség, és minden dokumentumot előkészítettek a privatizációs folyamat lebonyolításához. Március elseje után a Privatizáció Ügynökség bármikor kiírhatja az árverés időpontját. A szakszervezeti elnök szerint erre várhatóan hamarosan sor fog kerülni. A Potisje Szerszámgépgyár és Öntöde ellen viszont csődeljárás indul. A cég 2005-ben két sikertelen árverésen esett át, majd a tartozás miatt a községi bíróságon elárverezték a gyár ingatlanait. A régi cég helyén jelenleg két üzem alakult, az egyik a Sokoli-Potisje, amely nemrég kényszerszabadságra küldte dolgozóit, és a Litostroj-Potisje Öntöde. A szakszervezeti elnöktől megtudtuk, hogy miután a Privatizációs Ügynökség kinevezi a csődbiztost, annak első feladata lesz, hogy megállapítsa, mekkora a cég vagyona, ezután következhet a csődeljárás. A folyamat egyelőre még nem kezdődött el. A szakszervezeti elnök információi szerint négyszáz szerbiai vállalatban, köztük az adai Potisjéban kell elvégezni ezt az eljárást. Megjegyezte, a szakszervezet felveszi a kapcsolatot a leendőbeli csődbiztossal, mivel a csődmasszából, vagyis a megmaradt vállalati vagyonból szeretnék kifizetni a munkások 12 havi elmaradt minimálbérét, illetve az állam felé a 24 hónap kifizetetlen járulékot. Ha a csődmassza nem fedezi ezt az összeget, akkor követelésükkel a köztársasági szolidáris alaphoz fordulnak, amely ilyen esetben 9 havi minimálbért tud biztosítani a munkásoknak. Az egykori adai óriásvállalatnak jelenleg hivatalosan még mindig mintegy 70 dolgozója van, akiknek rendezetlen a státusuk. Fénykorában 2000 dolgozója volt az üzemnek
Miroslav Belančić elmondta, a privatizált vállalatoknak egy része termel, másik része viszont nem dolgozik vagy csődbe jutott. Az utóbbiak közé tartozik a moholi Progres bőripari cég, amely csődbe jutott és árverésen eladták. Az új tulajdonos nem termel, hanem bérbe adta a telephely egy részét. Csődbe jutott még a moholi Zora Konzervgyár is, ahol tavaly februárban kezdődött el a csődeljárás. A cég hamarosan, március végén vagy április elején kerül kalapács alá. A csőd miatt a dolgozók állás nélkül maradtak és a munkaközvetítő hivatalhoz kerültek. A szakszervezeti elnök bízik abban, hogy a céget olyan személy vásárolja meg, aki működtetni szeretné a jövőben. A Potisje-Remont fémipari cégben pedig a többségi tulajdonos bejelentette a felszámolási eljárás elindítását. Miroslav Belančić hozzátette, habár a Privatizációs Ügynökség szeptemberi vizsgálata során még mindent rendben talált a vállalatban, ahol azóta 14 főre csökkent a munkások száma, nincs termelés és fűtés. A Ravnica kereskedelmi vállalat többségi tulajdonosa pedig több boltot bezárt az elmúlt időszakban. A meghatározott időre alkalmazott dolgozókkal nem hosszabbított munkaszerződést, így ők az utcára kerülnek. A szakszervezeti elnök szavai szerint a többi vállalat többé-kevésbé jól működik, nincsenek nagyobb gondok. Jóllehet a legtöbb cégnél csökkent a fizetés, a termelés és a dolgozók száma. A Halász József Mezőgazdasági Kombinátban például az egykori 600 dolgozó helyett jelenleg mintegy 110 alkalmazott van. A privatizációt követően is működik a Mlinprodukt malomipari cég, a Halász mezőgazdasági kombinát, az LPO és a Precizni Liv fémipari cég. Miroslav Belančić közölte, hogy figyelemmel kísérik a helyzetet a Precizni Livbenben, ahol a dolgozókkal aláírattak bizonyos dokumentumot a fizetés csökkentéséről. Amennyiben a munkaadó nem téríti meg a fizetéskülönbséget a határidő letelte után, akkor az ügyben lépni fog szakszervezet. Az elnök szerint a községben magas, 25 és 30 százalék közötti a munkanélküliség, amely csak új munkahelyek teremtésével csökkenthető.
