Heves vita alakult ki szerdán Zentán a városközpont rendezési tervét kidolgozó bizottság ülésén, amelyet az óriási érdeklődés miatt a nyilvánosság előtt rendeztek meg a városházán.
Az összejövetel elején Apró Eleonóra, a rekonstrukciós terveket kidolgozó adai tervezőiroda szakembere ismertette a tervezet két változatát. Tudatta az egybegyűltekkel, hogy Zenta városrendezési tervében előirányozták a központi park rendezését is egy urbanisztikai projektum alapján, ugyanakkor megjegyezte, hogy ez egy alacsonyabb rendű dokumentum, amihez nem szükséges a városközpont rendezési tervének az elkészítése.
A szakember elmondta, hogy a park egyik központi motívuma a városházával szembeni téren épülő szökőkút lenne, ezenkívül az ötletterv alapján egy nagyobb tér kialakítása is tervbe van véve, ahol a kérdéses filagória (zenei pavilon) helyezkedne el. A gyalogutak és a pihenőhelyek pedig egy olyan elv alapján kerültek a tervezetekbe, ahogyan jelenleg is elhelyezkednek, azzal, hogy néhol kiszélesítenék ezeket kis terecskékkel, ahova virágágyásokat, szobrokat vagy emlékművet lehetne elhelyezni. A játszótér továbbra is a park másik végén maradna, azzal, hogy kis platókon kültéri játékszereket is elhelyeznének, körben pedig padok lennének.
A terv második változata szerint a kérdéses pavilon azon a területen helyezkedne el, ahol most a raktárként használatos óvóhely található.
– Ez abból a megfontolásból került át, mivel a központi részen volt valaha a Szent István-templom. Megeshet, hogy ásatások alkalmával rábukkannak a templom alapjaira vagy romjaira, amit a második elképzelés szerint egyfajta állandó kiállítás részeként lehetne megőrizni – mesélt a tervekről a szakember. Elmondta, hogy a műemlékvédelmi intézet is megadta a feltételeket, s amennyiben a kivitelezés alkalmával bármilyen régészeti lelőhelyre bukkannak, akkor ezt kötelesek feltárni és bemutatni. A parkban egy rózsákkal beültetett területet is kialakítanának, ahova, amennyiben Zentára kerül, akkor Savoyai lovas szobrának a másolatát helyeznék el.
Ezután Tóth Vilmos neves magyarkanizsai építész, a nagy vihart kiváltó pavilon tervezője szellemi síkon próbálta felvázolni, hogy miért is fontos az, hogy e létesítmény a park központi részébe kerüljön. Elmesélte, hogy az egész térnek három pólusa van: az önkormányzat mint a világi hatalom jelképe, a római katolikus egyház Szent István-templomának a jelenléte és a szerb pravoszláv egyház temploma, s mindhárom pólus jelentős szerepet játszik a város életében. Ennek az egy helyre hozatala békét, csendet és nyugalmat ad a városnak, s amennyiben ez a három, a város sorsát rendező energia a középen megbékélésre és megegyezésre talál, akkor nincs velük gond – jegyezte meg az építész.
Kitért a leégett templom esetleges maradványaira is, s megjegyezte, hogy az egy barokk típusterv alapján épült, s a műemlékvédők szerint a jelentősége csupán az, hogy egyszer létezett s leégett, de ilyen típusú templomok tartomány-szerte találhatóak. Az egykori Szentháromság-szoborral kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy ezeket alapvetően a hálaadásként állították nagy járványok, vészek után, s szerinte egy új szobrot kellene felállítani akkor, amikor a schengeni határokat kiterjesztik, mivel ez Szerbiának és a vajdasági magyaroknak óriási jelentőségű esemény lesz.
– A régi újraállítása csupán a hatalom fitogtatása lenne – jegyezte meg Tóth.
Az összejövetel folytatásában a park rekonstrukciós terve ellen tiltakozók, illetve indítvány benyújtók hallatták a szavukat. Ezek közül Pék Zoltán 82 ember aláírásával nyújtott be petíciót, amelyben a szakrális objektumok megsértése ellen tiltakoznak, s ezeknek a feltárását követelik. Vatai István zentai építészmérnök indítványában azt rótta fel, hogy a tervezett rekonstrukció kapcsán nem készült egy részletes, mindent átfogó rendezési terv, s megjegyezte, hogy az egésznek a közszemlére tétele nem lehet formális, hanem a teljes tervdokumentáció kiállításával, makettek vagy animációk készítésével és bemutatásával, tribünök szervezésével kell lebonyolítani. A Szerbiai Egyesült Régiók zentai képviselőcsoportja pedig többek közt azt kifogásolta, hogy a szökőkutat az urbanisztikai terv meghozatala előtt kezdték el építeni, ugyanakkor a szabadkai műemlékvédelmi intézet nem egy új szökőkút kiépítésére, hanem az azóta lebontott régi szökőkút rekonstrukciójára adott ki engedélyt, ugyanakkor kiszedték a régi padokat, fákat, és olyan pihenőhelyeket helyeztek el, amelyek nem illenek be a park hangulatába. Követelték, hogy a tervek meghozataláig a bizottság függessze fel a parkban folyó munkálatokat, tárják fel a park területén található történelmi örökséget, s egészen addig, amíg nem találják meg ezeket a maradványokat, felelőtlenség lenne új létesítményeket elhelyezni a parkban. A SZER képviselői egyben javaslatot tettek, ami alapján a parkba tervezett zenei pavilont egy másik, számára megfelelő helyszínen (pl. a Népkertben) építsék föl. A pavilont egyébként az Alltech Szerbia adományozná a városnak, s a vállalat is építené fel. A vállalat kérése, hogy legyen kész 2012. május elejéig, amikor is a vállalat fennállásának a tízéves jubileumát ünnepli – tudtuk meg Újvári Tibor igazgatótól.
A találkozón végül is nem született döntés a város központjának a rendezési tervéről. Tuza Valéria, az önkormányzat építkezésekkel foglalkozó tagjától annyit sikerült megtudni, hogy 30 napjuk van a döntés meghozatalára, vagyis a zentai parkgate folytatódik.
