Zentán hét évvel ezelőtt Stevan Sremac felújított szülőházában alakult meg a Stevan Sremac Szülőföld Alapítvány, amelynek fő célja a zentai szerbség művelődési életének a fejlesztése, ezenkívül a Zentán született neves szerb irodalmár, történész és akadémikus hagyatékának az ápolása. Az alapítvány keretében a Sremac hagyatékának egy részét bemutató állandó kiállítást tekinthetik meg az idelátogatók. Az alapítvány könyvkiadással is foglalkozik, de berkeiben a legnevesebb szerb kortárs irodalmárokat felvonultató esteket, történelmi fórumokat, filmvetítéseket és hangversenyeket is szerveznek.
Az alapítvány keretében működik egy női kórus és egy népzenei csoport is, amely az elmúlt években több sikeres fesztiválon is részt vett az ország területén, de külföldön is szép sikereket értek el. Az alapítvány több nagyobb méretű rendezvény fő szervezője is. Ezek közül az egyik a Szent Száva-napi bál, de évente megrendezik a szervezet kórusának a fellépését is, augusztus 28-án Nagyboldogasszony napjára, az alapítvány „szlavájára” rendeznek különböző művelődési rendezvényeket, novemberben pedig a Stevan Sremac-emléknapok keretében emlékeznek meg a neves szerb íróról. Az alapítvány épületének, vagyis a Stevan Sremac-emlékháznak a megtekintéséhez a 024/817-055 telefonszámon Nebojša Basarićnál, az alapítvány koordinátoránál lehet érdeklődni, vagy Zenta Község Idegenforgalmi Szervezeténél (24400 Zenta, Fő tér 1., telefon/fax: +38124/817-818, mobil: +38163/553-232 vagy +38162/118-1868, e-mail: info@sentainfo.org).
Stevan Sremac 1885. november 11-én született Zentán, ahol elvégezte az általános iskolát. Mivel korán elveszítette szüleit, Belgrádba költözött nagybácsijához, Jovan Đorđevićhez, és soha nem tért vissza Zentára, annak ellenére, hogy nagyon szerette a Tisza-parti várost, büszke volt szülővárosára, s több könyvét is úgy írta alá, hogy Stevan Sremac Senćanin (Stevan Sremac, a zentai). A szerb fővárosban befejezte az gimnáziumot (1874), majd a bölcsészettudományi egyetem történelem–filológia szakát. Tanulmányai alatt részt vett a szerb–török háborúban is. Korai haláláig Nišben, Pirotban és Belgrádban dolgozott. Sremac viszonylag későn, életének 33. évében kezdett el írással foglalkozni. Olyan könyvek szerzőjeként vált nevessé és elismertté, mint az Iz knjiga starostavnih, az Ivkova slava, a Luminacija na selu, a Pop Ćira i pop Spira, a Zona Zamfirova stb. Sremac 1906-ban hunyt el 51 évesen Soko Banján.
