2024. július 17., szerda

Csücsür és töltelények

Szent István-nap Oromhegyesen

Az oromhegyesi helyi közösség az idén is megszervezi Szent István-napi ünnepségét augusztus 19-én. Délelőtt 9 órától a Faluház melletti parkban és pályán családi délelőttöt tartanak, 10 órakor pedig a templomban ünnepi szentmisét mutatnak be, melynek keretében megáldják az új kenyeret. 13 órakor kezdődik az Eleink eledele elnevezésű III.Szent István-napi főzőverseny, amelynek résztvevői 18 óráig készíthetik el étkeiket. A vacsora után 19 órakor rendezik meg az ünnepi megemlékezést és művelődési műsort, amelyen kihirdetik a főzőverseny eredményeit is. 20 órától utcabál lesz, az oromhegyesi lakodalmas zenekarok játszanak.

A már hagyományossá vált Szent István-napi főzőversenyen Oromhegyesen az idén bográcsban elkészíthető „burokételekkel” („töltelényekkel”) lehet versenyezni. Az ételt szabadtéren, bográcsban kell elkészíteni a versenyzőknek, s mivel a verseny az oromhegyesi Faluház mellett lesz megtartva, a tüzelés nem történhet hagyományos módon, csak gázzal. A résztvevőknek benevezési díjat nem kell fizetni, de a főzéshez szükséges minden alapanyagot (hús, zöldségfélék, só, fűszerek, liszt a tésztafélékhez stb.) nekik kell hozniuk.

A verseny napján (vasárnap) a gyülekező a Faluház melletti parkban 13 órakor lesz. A főzés 14 órakor kezdődik. A burokételek közül az úgynevezett csücsürt lehet megemlíteni. A készítése során tésztába helyezték a hús és zöldségfélék keverékéből készült, ízesített tölteléket, majd bográcsban (üstben) kifőzték, leszűrés után fogyasztották. Emellett édes csücsürt is készítettek. Mindkettő fennmaradt a magyar konyhában, pl. a töltött levesbetét sós, illetve a barátfüle, a szilvás gombóc édes változatban.

A töltelényeket – töltött húsok (pl. szárnyasok, halak), valamint a töltött zöldségfélék (tök, padlizsán, káposztalevél, karalábé, cékla, lósóska, útilapu stb.) – leggyakrabban kemencében vagy bográcsban készítették el. Mivel a honfoglalás korában a burgonyafélék közül egyedül a törökparadicsomot (padlizsánt), a paprikafélék közül pedig – valószínűleg – csak az ázsiai csípőst lehetett megtalálni, így ha a versenyző paradicsomos töltött paprikát, töltött paradicsomot vagy ezekhez hasonló ételt készít, akkor nem korabeli étel fog az asztalra kerülni, hanem olyan, amelyben tovább él a honfoglalás kori (és előtte élő) magyarok főzési hagyománya.