2024. július 17., szerda

„Őrzők, vigyázzatok a strázsán!”

Megemlékezések Egyházaskéren
Burány Zoltán elhelyezi a koszorút Kálmány Lajos emléktáblájánál (fotó: Horváth Zsolt)

Az észak-bánáti faluban szombaton a fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Aranybogár Művelődési Egyesület szervezésében az aradi vértanúkra, Kálmány Lajosra, Borbély Mihályra és a vukovári hadszíntéren 1992-ben életét vesztett helybeli kiskatonára, Piri Gézára emlékeztek a falu lakói.

A rendezvény emlékmisével kezdődött, majd Maros Antal, a megemlékezés egyik szervezője mondott köszöntőbeszédet. Az aradi vértanúkról szólva kiemelte, hogy Kiss Ernő dandártábornokot a bánáti Ittabén temették el. Maros elmondta, hogy a vértanú örmény származása ellenére önként vállalta magyarságát, lemondott több tízezer holdas birtokáról, hogy felvállalja a magyarságát. Megemlítette még a későbbi vértanút, a Feketetón született Bogdánffy Szilárd püspököt, aki a nagyenyedi börtönben a román titkosrendőrség által elszenvedett kínzások és súlyos tüdőgyulladás következtében hunyt el. Végül kitért Piri Gézára is, akinek virágba szökkenő életét a kilencvenes évek háborújában a vukovári hadszíntéren egy tank oltotta ki.

– Képesek vagyunk-e arra, hogy felvállaljuk a hitünket, a magyarságunkat? Hogy ne engedjünk annak, hogy becsapjanak bennünket, hogy eladjuk nemzetünket és hitünket? Képesek vagyunk-e arra, hogy őrzők legyünk a strázsán? – tette föl a kérdéseket a szervező, idézve Ady Endre sorait.

Ezután rövid alkalmi kulturális műsor következett, amelyben fellépett Dékány Emese, Rekovics Réka, Tápai Tibor és a csókai Rákóczi férfikórus. Ezt követően Burány Zoltán, az Aranybogár Művelődési Egyesület vezetője koszorút helyezett el Kálmány Lajos és Borbély Mihály emléktáblájára, majd Piri Géza sírjára is elhelyezték a kegyelet virágait.

A továbbiakban megemlékeztek a művelődési egyesület fennállásának egy évtizedes évfordulójáról. Az egyházaskéri vadászegyesület tanyáján megrendezett ünnepségen Burány Zoltán beszámolt az egyesület eddigi tevékenységéről. Hangsúlyozta, hogy szervezetük a viharsarokban, ahogyan Bogdán atya mondta, a veszendő végeken élő szórványmagyarság kulturális örökségének az ápolását vállalta fel.