Hódegyházán a tavaszi, áprilisi sikertelen referendum után fél évvel, november 20-án ismét a falu szavazópolgárai elé viszik a helyi járulék bevezetéséről szóló javaslatot. A népszavazás tétje ezúttal is a tíz évre szóló helyi járulék bevezetése. A helyi szavazópolgárok mellett azok is voksolhatnak, akik bár nem laknak Hódegyházán, de a faluban ingatlannal rendelkeznek.
Mire számít a helyi közösség elnöke, második nekifutásra sikerülhet-e a többség igen szavazatát elnyerni, kérdeztük Nagy Emiltől, a helyi közösség tanácselnökétől.
– A helyi járulék bevezetésére tett javaslatot támogatta a községi képviselő-testület. A javaslatban a törvény adta összes lehetőséget ki szeretnénk használni, a helyi hozzájárulás minden válfaját felsoroltuk a kiírásban. A fél évvel ezelőtti dokumentumhoz képest annyi a változás, hogy nemcsak pénzben vezetjük be a hozzájárulást, hanem önkéntes munka formájában is. A munkanélküliek, a szociális segélyre jogosultak, tehát azok, akiknek nincs állandó jövedelmük, és pénzben nem tudják törleszteni a hozzájárulást, ezt megtehetik munkával is. Ha megszavazzák a polgárok a helyi járulékot, a 18 és 60 év közötti egészséges személyeknek havi 15 órát kell meghatározott munkával eltölteniük. A munkafeladatokat a helyi közösség szolgálata a falu mindenkori szükségletei alapján határozza meg – magyarázta a tanácselnök, aki szerint a tavasszal a hódegyházi polgárok nem mindegyike értette meg, vagy nem volt maradéktalanul tisztában vele, hogy mit is jelent a helyi járulék, mi fog történni, milyen korábban ingyenes szolgáltatások fognak megszűnni a faluban, ha nem szavazzák meg az önkéntes hozzájárulást. A közhangulat alapján azonban most bíznak a referendum sikerében. Nagy Emil szerint a helyi járulék bevezetése ellen korábban burkoltan és nyilvánosan ellenpropagandát folytatók is beláthatják, hogy ha nem lesz bevétele a helyi közösségnek, akkor a legszükségesebb kiadásokra, karbantartó munkákra stb. sem lesz pénz.
– Egy év múlva helyi közösségi választások is lesznek, tehát ha a jelenlegi úgymond ellenzék netán sikerrel agitálna a helyi járulék bevezetése ellen, és esetleg ők nyernék meg majd a helyi választásokat, akkor bizony üres kassza várná őket. Tehát bármilyen lesz is a helyi közösség tanácsának az összetétele, pénzre mindenkor szükség lesz. A megrögzött ellenkezőkkel le kell ülni, ismertetni a helyi közösség beruházási terveit, mire is fogjuk fordítani a közpénzeket. Minden háztartást szórólapon is tájékoztatunk Hódegyháza középtávú fejlesztési tervéről, a helyi járulék tervezett felhasználásáról – hangsúlyozta a tanácselnök. – Nagyon sokfelé kellene a pénz. Sajnos a faluban élők között igen kevés a foglalkoztatott, alig harminc ember van állandó munkaviszonyban. A munkások keresetéből levonásra kerülő 4 százalék hozzájárulásból legfeljebb a helyi közösség működési költségeit tudjuk fedezni. Viszont a havi 15 óra közmunkával nagyon sok mindent el tudunk majd végezni, kezdve az utcák, a vízelvezető árkok, a közterületek, a temetők rendbetételétől a különféle karbantartási és egyéb munkálatokig, számos helyen szükség van az emberi erőre, a kétkezi munkára. Helyre kell hozni a járdákat is. Azok, akik fizetik a helyi járulékot, már korábban is kérték, hogy ne csak ők viseljék a közterheket kis falunkban. A földtulajdonosoktól a kataszteri jövedelem után helyi járulék címén 25 százalékot von le az adóhivatal. Ez sem sok, hiszen tavaly például, amikor még érvényben volt a helyi járulék, a kataszteri jövedelemből egész évben mindössze hétezer dinár folyt be a falu kasszájába – foglalta össze Nagy Emil a helyi járulék bevezetésének előkészületeit.
