Zorica Urošev okleveles újságíró: –A hagyományos magyar elnevezés ellen semmi kifogásom sincsen. Ahogyan községünk magyar neve Törökkanizsa, ugyanúgy a helyi újság, amelynél dolgozom is, nyugodtan lehetne Törökkanizsai Újság. Erről (is) szól a kisebbségi nyelvhasználati törvény, semmi okunk ellenkezni vele. Szerintem a politikusokban van a hiba: az uralkodó koalícióban nem volt meg a jóakarat a kétnyelvűség bevezetésére minden szinten. Sajnos még mindig sok szerb ellenzi a Törökkanizsa nevet, többen vannak azok, akiknek nincs ínyére a kétnyelvű tábla.
Ágoston Attila állatorvos: –Már régen, évtizedekkel ezelőtt ki kellett volna rakni a kétnyelvű helységnévtáblákat: Törökkanizsa az utolsó olyan község, amelyben nagyobb számú magyar kisebbség él, és mindeddig nem volt feltüntetve a település magyar neve. A község falvaiban is el kell végezni a táblacseréket. Nem értem, hogy a más nyelvűek körében miért vált ki ellenérzést a magyar név, egyesek azzal „érveltek”, hogy tán visszasírjuk a török időket, azért akarjuk a Törökkanizsát, ami badarság.
Magyar Szuzanna, a Tájékoztatási Központ Közvállalat munkatársa: –Nagyon örülök, hogy végre van kétnyelvű tábla és többévi próbálkozás után megkezdték az egynyelvű táblák lecserélését. A szerb ismerőseim közül többen is úgy vélekedtek, hogy nem zavarja őket a változás. Egyelőre a radikálisabb beállítottságú egyének sem bántották a táblát. Nem lett igazuk azoknak, akik attól tartottak, hogy majd össze fogják firkálni, lefestik a magyar Törökkanizsa feliratot. Most már nem szabad megtorpanni, folytatni kell a táblacseréket.
Kónya Róbert civil katona: –Kertészeti középiskolát végeztem, fotózgatok, a magyarkanizsai rádióban is dolgoztam, de állandó munkát nehéz találni. A táblacserét nagyon pozitív változásnak tartom, a másság elfogadása és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az alapkultúrához tartozik. Mindenki, akivel erről beszéltem, üdvözölte a kétnyelvű táblák megjelenését, s nem csináltak a dologból nagy hűhót, ez is lenne a természetes minden polgár részéről.
