Pénteken délelőtt Zentára látogatott a Magyar Nemzeti Tanács vezetősége, és megtekintették a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet és az ott folyó munkát. Az eseményen részt vett Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Sárközi István, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, valamint az MNT számos tagja, továbbá Kudlik Zoltán tartományi művelődési segédtitkár. A küldöttség körbejárta a VMMI épületét, az ott dolgozók pedig egy rövid prezentáció során betekintést adtak a munkájukba.
Fremond Árpád elmondta, hogy az MNT jelenlegi vezetősége még nem volt a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben ezen mandátum alatt, ezért jöttek most.
– A VMMI-t 2005-ben alapította az akkori nemzeti tanács, és mivel gyakorlatilag nagykorúvá vált az intézmény, még az idén el akartunk jönni hozzájuk. Ez annak a sorozatnak a része, amelynek során a tanácstagok különböző sajtóorgánumokat, önkormányzatokat és intézményeket látogatnak meg. Az MNT-nek fontos az együttműködés a VMMI-vel, és nem jöttünk üres kézzel, egy Borovszky-könyvcsomagot hoztunk ajándékba. Megtekintettük, hogy milyen munka folyik az épületben. Ebben az évben is a digitalizációra fektettük a legnagyobb hangsúlyt, azt támogattuk leginkább. A VAMADIA adatbázisa fejlesztés alatt áll, a tesztelés folyamata a végéhez közeledik. Ez az archívum nagyon fontos a vajdasági magyar kultúra és a kutatások szempontjából, hiszen a vajdasági magyarság öröksége az, amit ezen az oldalon gyűjtenek és ebben az intézményben folyamatosan archiválnak. Úgy gondolom, a VMMI tovább tudja szélesíteni a tevékenységét, hiszen fontos együttműködniük az oktatási intézményekkel és a civil szervezetekkel. Az MNT az elkövetkezendő időszakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse és támogassa ezt az intézményt – fogalmazott Fremond Árpád.
Gergely Árpád felvétele
Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megbízott igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az épületet 2003-ban adták át, és 2005-ben az MNT támogatásával kezdte meg a tevékenységét. Hozzátette, hogy a tartományi kormány 2008-ban alapítóként vette soraiba az intézetet.
– Széles körű az itt folyó tevékenység és munka, minden olyan közgyűjteményi feladatkört ellátunk, amely a vajdasági magyar kulturális élethez kötődik. Az egyik kiemelt cél az, hogy a közgyűjteményeket itt megtalálják a vajdasági magyar kultúra iránt érdeklődők. Gondolok itt a néprajzi, a múzeumi, a levéltári vagy akár a könyvtári gyűjteményekre. Jelentős szakkönyvtárunk van különféle hagyatékokkal. Vajdasági és magyarországi íróktól is kaptunk hagyatékokat, amelyeknek egy része még feldolgozásra vár. Számunkra ez azért fontos, mert a kutatóknak is segítséget tudunk nyújtani. Kiemelendő a digitális műhelyünk, minden olyan, a vajdasági magyarsághoz, a szellemi, a kulturális és a népi-tárgyi örökséghez kapcsolódó anyagot próbálunk begyűjteni és digitalizálni, ami a vajdasági magyarságot jellemzi az elmúlt időszakban. Fontos még a vajdasági magyar digitális adatbázisunk is, amelyben megtalálhatók mindazok a tartalmak, amelyeket eddig digitalizáltunk. Mentorprogramjaink is vannak, az amatőr színjátszókat is mentoráljuk. Szakmai segítséget nyújtunk számukra, mindemellett könyvkiadással is foglalkozik az intézet. Különösen a helytörténeti kiadványok és az életrajzi sorozatok érdekesek, amelyekre szeretném felhívni a figyelmet, valamint az értéktárhoz kapcsolódó kiadványaink is megjelentek az elmúlt időszakban. Csendes munka folyik itt, kevésbé látványos, ugyanakkor annál jelentősebb. Szeretnénk népszerűsíteni az intézet tevékenységét, és mindenkit arra bátorítunk, hogy látogassanak el hozzánk, keressenek meg bennünket – mondta Kormányos Katona Gyöngyi.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
