A zentai születésű neves szerb gondolkodó, az első jogász emlékét ápoló és munkásságát népszerűsítő művelődési és történelmi egyesület (Jovan Muškatirović Történelmi és Művelődési Egyesület) kezdeményezte a zentai önkormányzatnál, hogy szobrot állíthassanak Jovan Muškatirovićnak.
Raško Ramadanski muzeológus, a 2016-ban megalakult egyesület vezetője napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy már megalakulásukat követően elsődleges céljaik között szerepelt, hogy a szülővárosában méltó emléket állítsanak Jovan Muškatirović számára, aki nemcsak egyike volt Zenta rangos polgárainak, hanem a szerb és a magyar közösség számára egyaránt jelentős személyiség.
– Az elmúlt években több alkalommal is kezdeményeztük a szobor felállítását, de mindig akadtak valamilyen akadályok, vagy az anyagi források hiánya jelentett gondot, és nekünk sem volt elég pénzünk, hogy elkészíttessük. Az évek múltával azonban az egyesületünk eléggé megerősödött ahhoz, hogy különböző adományokból és pályázati pénzekből megbízzunk egy szobrászt. A mellszobor elkészítéséhez a Vajdasági Ügyvédi Kamara biztosította az anyagi források egy részét, a legnagyobb támogatást pedig a tartományi művelődési titkárság pályázatán szereztük. Ezt követően Stanislav Antonić óbecsei születésű belgrádi szobrászt kértük fel Jovan Muškatirović mellszobrának elkészítésére. Emellett 2019-ben a zentai önkormányzat pályázatán is szereztünk 120 ezer dinárt a Halász térre tervezett Muškatirović-emlékhely tervdokumentációjának megvalósítására – magyarázta beszélgetőtársunk, aki hozzáfűzte, hogy a Zentai Történelmi Levéltárban lévő, Joca Vujić egykori zentai földbirtokos, bibliofil és műtárgygyűjtő által megőrzött telek- és ingatlankönyvek szerint Muškatirović szülőháza a 18. században ezen a téren helyezkedett el.
– A Halász tér eléggé elhagyatott, így a szobor üde színfolttá alakítaná a területet, amely egyben a város egyik fontos csomópontja is, hiszen itt keresztezi egymást a Szerb utca, a Muškatirović, a Nemanja, a Žarko Zrenjanin és az Isa Nešić utca – magyarázta Ramadanski, aki hozzátette, hogy mivel most egy kész alkotást kínálnak fel a községnek, bíznak abban, hogy az önkormányzat zöld utat ad a kezdeményezésüknek.
Mint ismeretes, Jovan Muškatirović a szerb és a magyar nemzet számára is jelentős személyiségként vonult be a történelembe.
– Jovan Muškatirović 1743-ban született Zentán, a gyermekkorát is itt töltötte. Tizennyolc évesen költözött Pozsonyba egy protestáns líceumba, majd jogi tanulmányokat folytatott Pesten, amiket 1773-ban fejezett be. A magyarországi szerbség körében ő lett az első jogász és szenátor Pest város közgyűlésében, s kiállt a magyarországi szerbek jogaiért – mesélte Raško Ramadanski, az egyesület vezetője. Megemlítette, hogy a szerb gondolkodó elsőként foglalkozott a népi mondák, szólások gyűjtésével, egyben történetíró is volt, sőt gazdasági jellegű tanulmányokat is írt.
– Szeli István zentai születésű irodalomtörténész is rengeteget tanulmányozta Jovan Muškatirović munkásságát, így ő bukkant rá a neves szerb gondolkodó budapesti sírjára is – jegyezte meg Raško Ramadanski
Nyitókép: Jovan Muškatirović Történelmi és Művelődési Egyesület
